Minden eddiginél több személyes adatra lesz kíváncsi a Belügyminisztérium. Egy törvénytervezet szerint a szállásadóknak el kell kérni, és tárolni is kell a vendégek nevét, nemét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, valamint az anyjuk nevét. A szállodák kötelesek lennének lemásolni a személyazonosító okmányát, emellett rögzíteniük kellene az érkezés és a távozás várható időpontját - írta a hvg.hu. Az adatokat a nemzetbiztonsági szolgálatok kikérhetik a vendéglátóhelyektől, ha feladatuk indokolja. A szolgálatok azt is meghatározhatják, hogy a szállásadó milyen műszaki feltételek közepette továbbítsa a kért adatokat, és a szállásadó köteles az ehhez szükséges rendszert kiépíteni, ha nincs neki.
- A szaktárca a rendelettervezet kidolgozása előtt nem egyeztetett a kereskedelmi szállásadók, így például a szállodák szakmai, érdekvédelmi szervezetével. Ezt támasztja alá, hogy a javaslatban vannak olyan pontok, amelyek nem életszerűek. Ilyen például az, hogy sem az európai sem más országban az útiokmányokban nem szerepel az „anyja neve”, így az nem is ellenőrizhető - nyilatkozta lapunknak Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára. Emiatt és a tervezet egyéb pontjai miatt is tárgyalásokat kezdeményez a szövetség a minisztériummal.
- A vendégek alapadatait jelenleg is minden szálloda elkéri, ez nem szokatlan, megegyezik a nemzetközi gyakorlattal, különösen ami a külföldieket illeti. A schengeni övezetből érkező vendégek esetében egyszerűsített adatkérést tesz lehetővé. A javaslat ezt is megváltoztatná. Az úti okmányok, vagy személyi igazolvány lemásolása sem szokatlan jó néhány európai ország szállodáiban, de nem tudunk arról, hogy ezeket bárhova továbbítani kellene elektronikus úton a szállásadóknak - jegyezte meg a szakember. Ezt a pontot a szövetség aggályosnak érzi, egyebek mellett azért is, mert főleg a kisebb szállásadók nincsenek felszerelve az ehhez szükséges technikai rendszerrel. Ez nem csak többlet költséget, de többlet munkaterhelést is jelent, ami az egyre égetőbb munkaerőhiánnyal küzdő ágazatot nehezen megoldható feladat elé állítaná. Az adatszolgáltatás elmulasztásáért kilátásba helyezett 500 ezer forintos büntetést Kovács István túlzottnak vélte, ráadásul a tervezetből nem derül ki, hogy ez már az első alkalommal ennyi, vagy többszöri szabálysértésért járna.
Érthetetlen az is, hogy a tervezetben csak a kereskedelmi szálláshelyekről esik szó, a magánlakásokat – például Airbnb hálózat - a rendelettervezet nem említi. Tavaly csak Budapesten Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint csaknem 1,8 millió vendégéjszakát töltöttek elsősorban külföldiek magánlakásokban.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság és vezetője, Péterfalvi Attila már többször világossá tette - legtöbbször a banki gyakorlatot bírálva -, hogy a személyi okmányokat még az érintett hozzájárulásával is csak sok egyéb feltételnek megfelelően lehet másolni.
