Soros György;Kövér László;Németh Szilárd;parlamentarizmus;

- Pofonok

A parlamentarizmus - amelynek lényege a törvényhozó és a végrehajtó hatalom kettéválasztása - újabb nagy pofonokat kapott a héten. Mondhatnánk, megsorozták (bár hozzátehetnénk még két betűt: megsorosozták). Az ütések egyik része a kormányzó párt egyik alelnökétől érkezett. Nem természetes ugyan, mégis érthető, hogy a kétharmados többségét vesztett hatalom minden erővel igyekszik erősíteni meglévő hadállásait. Ehhez még a Ház urától is kapott hathatós támogatást. Ami ugyancsak nem meglepő, hiszen e tisztség birtokosa a kormányzó párt választmányi elnöke is.

A Fidesz hétfőn meghiúsította a nemzetbiztonsági bizottság ülését, csütörtökön már nem. De Németh Szilárd - aki a testületnek is alelnöke - mindkétszer elmondta, nem asszisztálnak ahhoz, hogy Soros György rángassa őket. Mivel a bizottságot a milliárdos hívatta össze, magyar képviselő ügynökei révén. Ezt egyébként nem először állította az egykori rezsibiztos. Egy hónapja egy tévéinterjúban politikai korrupcióval vádolta ellenzéki képviselőtársait. Úgy fogalmazott, a parlamentben nem az történik, amit az emberek akarnak, hanem az, "amit egyébként az őket megvásárló milliárdosok akarnak". Amiből látható, nagyon is következetes a Fidesz kommunikációs stratégiája. Nyilván az sem véletlen, hogy ennek megvalósítását Németh Szilárdra bízták.

De Kövér László sem marad el tőle. Abban a szellemben, amit már többször kifejtett. Miszerint amit a szocialisták művelnek, annak a bolsevizmushoz több köze lehet, mint a parlamentarizmushoz. Így a házelnök a héten személyesen dobta vissza a Miniszterelnöki Kabinetirodához - vagyis Rogán Antalékhoz - érkezett képviselői kérdést. Arra hivatkozott, hogy nem a kormány hatáskörébe tartoznak a felvetések, tehát nincs mit tenni, jobb, ha elfelejtik az egészet. Érdekes módon a letelepedési kötvényekről szóltak a kérdések, amelyek felmerültek a már említett bizottsági ülésen is.

A pofonok összeérnek. Látható, minek tekinti pártunk és kormányunk a parlamentet. Biztos, hogy nem szégyellik. Talán még büszkék is rá.