Vége Bienerth Gusztáv uralkodásának az úszószövetség élén. A politikai támogatással érkezett szövetségi vezető - akit idén január 8-án annyira "demokratikus körülmények között" választottak vezetőnek, hogy a szavazólapon a neve mellett kizárólag az "igen" szerepelt - megbukott, mivel újabb hat elnökségi tag távozásával gyakorlatilag elfogyott a MÚSZ. Az Ellenőrző Testület összes tagja lemondott (csak az elnök távozása esetén már kötelező összehívni a rendkívüli közgyűlést), és csütörtök óta nincs határozatképes elnöksége sem a MÚSZ-nak.
A (még) szövetségi elnök Moszkvában Világkupa-versenyen szurkol Hosszú Katinkának és a többieknek, más kérdés, hogy a rajongás viszonzatlan, az Iron Lady átnéz az elnökön, igaz ezzel a sportági elöljáró nincs egyedül.
Bienerth bukása a megválasztása pillanatában biztos volt, egyrészt a sportmúltja miatt (a kézilabdázók és a labdarúgók is megszabadultak tőle), másrészt, mert úgy érkezett, hogy a sportág nem akarta őt. Az úszók nem fogadták el, nem fogadták be, mert nem ismeri a sportágat, és a szép ígéretek mögött nem volt tartalom.
Szabó Tünde sportállamtitkár szerdán azt mondta, szakmai vezető kell a MÚSZ élére. Régen fordult elő, hogy ennyire egyet lehet érteni a sportpolitikus kijelentésével. Viszont érdemes ezt a gondolatmenetet tovább vinni: nemcsak a MÚSZ, hanem az összes sportági szövetség élére politikai hátszéllel érkezett vezető helyett sportági szakemberre van szükség.
Az ökölvívók (elnök: Erdei Zsolt), kajak-kenusok (Schmidt Gábor) és a vízilabdázók (Kemény Dénes) kivételével az összes többi sportági szervezetnél el lehet (kell) kezdeni a rendkívüli tisztújító közgyűlés előkészítését, a megfelelő elnök megválasztását. Feltéve, hogy Szabó Tünde sportállamtitkárként nem kíván különbséget tenni a sportágak között.
