Sírtam, ami már régen fordult velem elő. A csalódottság, a reménytelenség, az egykedvűség olyan méreteket kezdett ölteni bennem, hogy a folyamatosan növekvő, a megsemmisüléstől való félelem megdermesztett. De most, hogy Karácsony Gergely lelkesítő, reményeket újraélesztő sorait olvastam a Népszava múlt csütörtöki számában, eleredtek a könnyeim. Köszönöm, köszönjük Karácsony Gergelynek mi mindannyian, akik szomjaztuk ezeket a sorokat, hogy friss levegő áradt hozzánk felemelő, biztató felhívásából: nem folytatni a siránkozást, hanem felállni és újraépítkezni!
