Személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette be, hogy 755 amerikai külügyminisztériumi alkalmazottnak kell távoznia Oroszországból válaszul az amerikai kongresszus által múlt héten megszavazott új orosz szankciókra. Azt már pénteken bejelentette Moszkva, hogy szeptember 1-ig 455 főre kell csökkenteni az oroszországi amerikai külképviseleteken dolgozók számát, ugyanannyira, mint ahány orosz dolgozik az amerikai kirendeltségeken. Azt is közölték, hogy az amerikai nagykövetség munkatársait augusztus 1-jétől kitiltják a külképviselet által eddig használt moszkvai raktárakból és moszkvai üdülőkomplexumból.
Mivel Washington nem kommentálta az orosz választ, Putyin bejelentéséig ismeretlen volt a kitiltott amerikaiak száma. "Meglehetősen sokáig vártuk, hogy a dolgok jobbra forduljanak, olyan reményt tápláltunk, hogy a helyzet valahogy megváltozik. De úgy tűnik, hogy ha az meg is változik, az nem lesz egyhamar. Úgy döntöttem, meg kell mutatnunk: mi sem hagyunk semmit válasz nélkül" – fogalmazott Putyin a Rosszija 24 televízióban elhangzott beszédében. Az orosz elnök arra utalt, hogy tavaly év végén 35 orosz diplomatát utasítottak ki és orosz állami tulajdonban lévő ingatlanokat foglaltak le az Egyesült Államokban az amerikai elnökválasztásba történt orosz beavatkozás miatt. Erre az intézkedésre mindeddig Moszkva nem válaszolt.
Putyin a washingtoni szenátusi szavazás után azonnal provokációnak nevezte az újabb szankciók elfogadását, vasárnap esti televíziós beszédében pedig azzal indokolta a válaszlépéseket, hogy mint fogalmazott, amerikai részről újabb lépést tettek a kétoldalú viszony megrontása érdekében, amit pedig semmi sem provokált ki. Nem kizárt, hogy Putyin számított arra, hogy Donald Trump amerikai elnök megvétózza a döntést, hiszen csak azt követően szólalt meg, hogy Trump jelezte, aláírja a törvényt.
Az amerikai-orosz kétoldalú kapcsolatok vélhetően tovább romlanak annak ellenére, hogy Moszkva sokáig reménykedett abban, hogy Trump elnök fölülírhatja Washington orosz politikáját. Ilyen méretű külképviseleti kényszerű létszámleépítésre a hidegháborúban sem volt példa, és ez a diplomáciai háború mélyüléséhez fog vezetni.
A szankciós adok-kapokkal egyidőben Mike Pence amerikai alelnök az oroszok számára igencsak nevralgikus pontnak számító helyen, a baltikumi Észtországban vetette fel annak a lehetőségét, hogy Patriot rakétarendszereket telepíthetnek a volt szovjet tagköztársaságba, Oroszország közvetlen szomszédjába.
