A pénzügyminiszter hozzátette, nem szándékoznak jóval az európai uniós átlag alá csökkenteni az adókat annak érdekében, hogy Nagy-Britannia megőrizze versenyképességét. Mint mondta, meg akarják őrizni a "jellegzetesen európai" gazdasági és társadalmi modellt. Emlékeztetett arra, hogy a bruttó hazai össztermékhez (GDP) képest beszedett adó százalékos mértéke alapján az európai középmezőnyben vannak, és ezen nem is akarnak változtatni.
Elemzők azonban felidézték: januárban épp Philip Hammond utalt arra a Welt am Sonntag című német lapnak, hogy Nagy-Britanniának talán meg kell változtatnia gazdasági berendezkedését, hogy versenyképes maradhasson abban az esetben, ha európai uniós tagsága úgy szűnne meg, hogy nem született megállapodás az egységes belső piachoz való hozzáféréséhez.
A konzervatív kormány pénzügyminiszterét az úgynevezett "soft Brexit" támogatójaként tartják számon, szemben a "hard Brexit" híveivel, akik nemcsak az Európai Unióból, hanem annak egységes belső piacáról is távoznának. Philip Hammond épp a napokban jelentette ki, hogy "nem sok minden változik majd" a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnésének másnapján, de az átmeneti időszak legfeljebb az öt év múlva esedékes következő parlamenti választásokig tarthat.
A Le Monde arról is kérdezte a brit pénzügyminisztert, hogy a Brexit miatt több pénzintézet is azt fontolgatja, Londonból más városokba, Frankfurtba, Párizsba vagy épp Dublinba helyezi át tevékenységeinek egy részét. Philip Hammond szerint rendkívül veszélyes lenne Európa számára, ha széttöredezne a pénzügyi szolgáltatások jelenleg londoni központú piaca. Úgy vélekedett, hogy a folyamat nagy nyertese nem Párizs vagy Frankfurt, hanem New York lenne. A nagy amerikai bankok nem fogják több ország között megosztani tevékenységüket - magyarázta. "Vagy úgy dolgoznak a továbbiakban, ahogy most, vagy visszahelyezik tevékenységüket a Wall Streetre, amely különösen vonzó, most, hogy az amerikai kormányzat adócsökkentést és deregulációt sürget" - fogalmazott.