Magyarországon az első negyedévi, vártnál gyorsabb növekedést áprilisban némi fékeződés, majd májusban élénkülés követte.
A gazdaságkutató előrejelzése szerint az év egészében a tavalyi 2 százalékról 3,5 százalék körülire gyorsul a növekedés, mindenekelőtt a tavalyi visszaesésből emelkedésre váltó beruházások következtében. Az állóeszköz-felhalmozás 2016-ban az EU-források visszaesése miatt több mint 15 százalékkal zuhant, az idén az újra induló EU beruházási ciklus miatt 12 százalékos bővülés várható.
A beruházási ráta 2016-ban 17,8 százalék volt, ami egy közepesen fejlett ország esetében alacsony arány, 2017-ben 19 százalékos ráta valószínű - közölték.
A 2014-ben indult új európai uniós költségvetési periódus pályázatait meghirdették, de a döntéshozatal az ígért 1 hónap helyett jellemzően 6-9 hónap, vagy még hosszabb. A szétaprózott, át nem gondolt célok az új pályázatoknál is látszanak, a fő cél a gyors pénzköltés még a választások előtt - írták az elemzésben. A GKI szerint ezt célozza az is, hogy 2017-re minden pályázatot meg akarnak hirdetni. Ugyanakkor az előző ciklushoz képest nincs valós gyorsulás.
A megítélt támogatás ugyan több mint 5000 milliárd forint, a 2014-2020-as ciklus forrásaiból való eddigi költés azonban ennek csak fele. A kifizetések jelentős része előleg, mivel a nagy projekteket előre vették, hogy a számláló pörögjön, így a tényleges beruházási folyamat áthúzódik a következő évekre, akár 2023-ig - olvasható a GKI előrejelzésében.
Az államháztartás hiánya júniusban kiugróan magas, 700 milliárd forint volt, miközben az első öt hónapé együttesen is alig több 200 milliárd forintnál. Ennek fő oka, hogy megugrott az uniós pályázatok megelőlegezése. A költségvetésbe beérkezett uniós bevételek nagyságrendje az idén eddig lényegesen elmaradt a kifizetésektől. Ez elszámolási ok, ami a GKI szerint nem veszélyeztetik a 3 százalék alatti GDP-arányos hiányt, de tartós fennmaradása korlátozná a GDP-arányos államadósság csökkentését.
A GKI úgy látja, hogy az utóbbi hónapok fejleményei alapján nem igazolódtak azok a félelmek, amelyek az EU-ból való kilépést megszavazó brit referendum, majd az amerikai elnökválasztás után a populista és EU-szkeptikus politikai erők áttörésétől tartottak.
A francia-német tandem megerősödése az Amerikai Egyesült Államok protekcionista külgazdasági politikájával szembeni közös európai uniós fellépés lehetőségeit is javítja. Szűkíti viszont az európai uniós forrásokra számító, de a közösségi szolidaritást számos ügyben vállalni nem kívánó EU-tagállamok mozgásterét. Az euróövezet kibővítése és a fiskális unió bármilyen formája felé történő elmozdulás a kívül maradó EU-tagországok perifériára sodródását valószínűsíti - írja a GKI.