A bécsi belügyminisztérium frissen közzétett jelentése szerint tavaly, az előző évihez képest 46 százalékkal kevesebb menekült próbálta átlépni a határt: 50848 személyt fogtak el, ahogy a dokumentum fogalmaz, illegális határátlépés során. 2015 azonban a menekültáradat „csúcséve” volt, s akkor még a nyugat-balkáni útvonalat sem zárták le a menekülők elől. A feltartóztatott személyek közül 2016-ban 27850-en embercsempészek segítségével lépték át a határt. Egy évvel korábban a menekülteknek még a kétharmada lépett be embercsempészek segítségével az országba. A szigorú ellenőrzés következtében jelentősen csökkent az embercsempészek száma. Ezt is jelzi, hogy 2015-ben még 1108, tavaly viszont már csak 249 emberkereskedőt tartóztattak le. Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter szerint bebizonyosodott: a határ közelében végrehajtott ellenőrzések igen hatékonyak voltak. Ennek nyomán az ellenőrzéseket tovább fokozzák, határon átnyúló nyomozásokat szorgalmaznak és nemzetközi nyomozóegység felállítását.
Az elmúlt évben Badenben, a Fertő-tónál, Kufsteinben, Innsbruck vidékén, Salzburgban, valamint Bécs 8. és 10. kerületében fogták el a legtöbb illegális bevándorlót. A legtöbben, 11122-en Magyarország felől lépték át a határt, 9384-an Olaszországból érkeztek, 4457-en pedig Szlovéniából. Ami a fő bevándorlási utak használatát illeti, a lezárt balkáni útvonalat elsősorban afgán, pakisztáni és szíriai menekültek vették igénybe, a mindinkább előtérbe kerülő Földközi-tengeri útvonalon afrikaiak áradnak Ausztriába, gambiaiak, nigériaiak, szomáliaiak és eritreaiak. 2017-ben többen érkeztek Afrikából, az első félévben az osztrák jelentés szerint egymillió ember várakozott Líbiába, hogy átjuthasson Európába. Várható azonban, hogy az afgánok közül idén is sokan érkeznek, de a politikai helyzettől függően ez várható Irakból és Szíriából is.
Az embercsempészek 93 százaléka volt férfi, közülük a legtöbben, 30-an román állampolgárok, 29-en magyarok, 17 személy pakisztáni és 14 szerbiai volt, átlagos életkoruk 20-40 év közötti. A tavaly elfogottak 76 százaléka volt férfi, 40 százalékuk 19-30 év kor közötti, 20 százalékuk 15-18 éves, 14 százalék pedig 31-40. Az elfogott fiúk 9 százaléka 7 év alatti gyermek.
A 2015 augusztusában történt tragédia nyomán, amikor 71 ember fulladt meg egy Parndorfban meglelt hűtőkocsiban, az osztrák szövetségi bűnügyi hivatalban önálló részleget hoztak létre az embercsempészet ellen. A nemzetközi akciókban rendszeresen résztvevő csapat 50 főből áll, az elmúlt 12 hónapban 185 embert tartóztattak le, 107 kihallgatásra került sor, 23 nemzetközi nyomozás indult. Sobotka miniszter egy iraki-szíriai csempészbanda leleplezését említette: 80 alkalommal lépték át a csempészek a határt, 800 embert utaztattak, akiktől fejenként 4000 eurót kértek. A szlovén, olasz, német kollégákkal együtt végzett nyomozás során a banda 62 tagját azonosították Európában, közülük 24 főt rács mögé zártak. Sobotka roppant fontosnak mondta, hogy a bécsi nyomozók között arab és bolgár anyanyelvűek is vannak.
Az uniós menekültpolitika szempontjából fontos döntést hozott a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság, az EU legmagasabb bírói testülete: utólag is illegálisnak minősítette, hogy Horvátország 2015-ben és 2016-ban vízum nélkül engedett át menekülteket Ausztriába és Szlovéniába, ahol döntöttek tartózkodási kérelmükről. A bíróság szerint a humanitárius szempontok, amelyek révén Zágráb úgymond „átintegette” a Szerbiából hozzá menekült embereket a szomszédaihoz, nem írja felül a dublini rendszabályokat. A dublini rendelkezések szerint a menekültek sorsáról az első olyan uniós országnak kell döntést hoznia, ahová a migránsok betették a lábukat. A döntés azt jelenti, hogy Ausztria utólag Horvátországba és Magyarországra is visszaküldhet menekülteket. 2016 januárja és 2017 júniusa között 494 menekültet már visszaküldött Horvátországba, 51-et Szlovéniába, 120 embert Magyarországra. Hazánknak még 800 menekült „járna”, visszavételükről azonban Budapest hallani sem akar.
