Csernovic, amint előrelátható volt, ismét kikerült az orosz uralom alól. Napokkal ezelőtt jelezték már félhivatalosan, hogy a monarchia csapatai már közvetetten Csernovic előtt állnak. Pénteken reggel vonultak be a városba az osztrák-magyar csapatok.
Hat nap múlva — augusztus 9-én — lesz három éve, hogy az oroszok megszállták Csernovicot, de mindössze csak tíz hétig volt a birtokukban: 1914 október 20-án a monarchia csapatai ismét visszafoglalták, öt hét múlva, 1914 november 26-án azonban ismét kénytelenek voltak kiüríteni, de 1915 február 17-én újra elvették az oroszoktól. Ezután Csernovic ötnegyed esztendőnél tovább volt a monarchia kezén.
A múlt évi júniusi orosz offenzíva idején a várost megint föl kellett adni és 1916 június 17-től 1917 augusztus 3-áig volt az oroszoké. Csernovic egyike azoknak a városoknak, amelyek a világháború rémségeiben legtöbbet szenvedtek. Bukovina fővárosának elfoglalásával egyidejűen az oroszokat a Dnyeszter és a Pruth folyó között is visszaszorították; és a támadók rövidesen elérik az orosz határt.
Csernovictól délnyugatra és Délbukovinában is nagy lépésekkel halad előre a támadás. A Seroth-menti Komariestinél — 30 kilométerre Csernovictól — délnyugatra visszaszorították az oroszokat és innen délre több községet elfoglaltak. Dél-Bukovinában, közel a román határhoz Kimpolung város is az osztrák-magyar csapatok kezére került.
Lejjebb pedig a romániai Bistriea mentén levő magaslatokon jutottak előre a támadók és Arz jelentése szerint elérték a folyó nyugati partját. A galíciai offenzíva frontja egyre lejjebb tolódik.
Galíciában már alig vannak harcok, ellenben a bukovinai előnyomulássai egyidejűen a román front táján is megmozdultak a csapatok. A hármas országhatárszögletben való előrehaladás azzal a következményekkel járhat, hogy az orosz-román csapatok a Gyergyói-hegység vidékén is kénytelenek lesznek visszavonulni.
Egyelőre még folytatják támadásaikat a Berecki-hegységnél, de eredménytelenül.
Népszava 1917. augusztus 4.
