Egy tizenéves kínai katona portréja. Hankou, Kína, 1938. március
A spanyol polgárháborúhoz Robert Capa életének két meghatározó eseménye köthető. Itt készítette 1936-ban A milicista halála című képét, ami meghozta számára a világhírt és ezen a hadszíntéren halt meg szerelme, Gerda Taro, akit a világ első olyan női fotóriporterének tartanak, aki munka közben vesztette életét. Capa szakmai életének térképe öt nagy hadszíntérből áll: a spanyol polgárháború, a második kínai-japán háború, a második világháború, az első arab-izraeli háború és az első indokínai háború résztvevő megfigyelője volt ő.
Fényképezte ugyan Salvador Dalít és Ernest Heminwayt is, de a veszélyhelyzet volt számára az igazi kihívás. A kiállítás elsősorban ennek mentén válogat a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből.
A most bemutatott ötven kép így akár egy elő kamarakiállításnak is tekinthető. Capa első komoly megbízásától, Trockij 1932-es koppenhágai beszédétől indul az idővonal és kronologikus sorrendben és helyszínenként mutatják be Capa képeit, amelyek nemcsak a merész dokumentarista szemével láttatják az eseményeket, hanem az empátia és humanizmus vezérelte kompozíciójukban művésziek is.
Csak hogy lássuk, mekkora a magyar anyag: 2008-ban 300 millió forintért vásárolt az MNM 48 eredeti, egykorú Robert Capa-fényképet és megvette a Robert Capa életművét reprezentáló Mestersorozat III. számú gyűjteményt. Utóbbi 937 darab fotóból áll, a sorozatot Robert Capa öccse, Cornell Capa és Richard Whelan fotótörténész válogatta ki 70 ezer negatív közül és készítettek róluk három széria nagyítást. (A másik két sorozat New Yorkban és Tokióban található.)
A Mestersorozatból az évek során már több ízelítőt láthattunk, de a többek között erre a célra létrehozott Capa Központ eddig nem állított össze állandó kiállítást. Ahogy azt Kőrösi Orsolya, a Capa és a Mai Manó Ház igazgatója az MTI-nek korábban elmondta, az egykori Tivoli mozi termében alakítanák ki a tárlatot, ami 2018-ban meg is nyílhat.
Fotó: Gerda Taro
A spanyol polgárháborús képei mellett legismertebb sorozata a normandiai partraszállásról készült fotói. Ő volt az egyetlen fotós, aki a partraszállók első hullámával tartott. Az Omaha partszakaszon készített 106 képből azonban az előhívás után csak 11 fotó maradt meg, de ennyi is elég volt azonban ahhoz, hogy inspirálják Steven Spielberget a Ryan közlegény megmentése című filmje elkészítésénél. A háború nemcsak a harcokból áll, hanem annak előzményeiből, következményeiből és nemcsak a harctérből, hanem a hátországból is. Nemcsak katonákat látunk így a képeken, hanem egy anyát, aki a fronton lévő fiú levelét olvassa, a londoni polgári védelem egyik tagját, ahogy egy kislányt tanít, hogy kell felvenni a gázálarcot. Capa egyik legmegrázóbb képe, ahogy Chartres utcáin egy német katonától teherbe esett, kopaszra borotvált francia nőt és anyját űzi a tömeg. De fényképezett Capa Budapesten is, ahogy a rommá lőtt házak mellett újjáéled a város.
„Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel” - ezt volt Capa leghíresebb mondata, amihez egész élete során tartotta magát, túlságosan is. A kiállítás utolsó képe azon a napon készült, amikor Indokínában tudósított a Life magazinnak a francia gyarmati harcokról és aknára lépett. Capa végül túl közel ment.
Robert Capa Friedmann Endre néven született Budapesten 1913-ban. A 30-as években Párizsba emigrált. 1936-ban vette fel a Robert Capa nevet. 1947-ben kollégáival megalapította a nemzetközi Magnum fotóügynökséget. 1954-ben a vietnámi Thái Bìnhben halt meg.
Infó:
Robert Capa, a tudósító című kiállítás a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban látható, december 31-ig látogatható.
