Tegnap délelőtt zárult le Magyarország idei első nemzetközi kötvénykibocsátása Pekingben. A fő szervezők a Bank of China Limited és a HSBC Bank (China) pénzintézetek voltak. Abban is első a mostani panda-kötvénykibocsátás, hogy a kínaiak mellett más ázsiai befektetők számára is elérhetővé vált. Annyit még érdemes megjegyezni, hogy a 4,85 százalékos kamat szokatlanul magas, de küszöbön áll az értékpapír jüanról euróra történő átváltása, ami már jóval kedvezőbb kamatot eredményezhet. (A tranzakció időpontját nem hozták még nyilvánosságra.)
A mostani kötvénykibocsátásnak a magyar államadósság finanszírozására - nagyságrendje miatt (mintegy 40 milliárd forint) semmilyen érdemi ráhatása nincs, a magyar államkötvényekre hetente érkezik ennél akár nagyobb mértékű igény is. Így egyértelmű, hogy az Orbán-kormányt kizárólag politikai - egyébként értelmetlen -, indítékok vezérelték a kötvénykibocsátás megszervezésével. Még 2013-ban elindították az "Egy övezet - egy út" kezdeményezést, úgymond a magyar-kínai pénzügyi kapcsolatok fejlődéséhez való hozzájárulásként, azért hogy adósságkezelésünk több lábon állását bizonyítsuk az ázsiai óriásbirodalomban. Erre azonban nincs szükség, amit Hornung Ágnes gazdasági minisztériumi államtitkár tegnapi sajtótájékoztatóján azzal is alátámasztott, hogy a kötvénykibocsátást szimbolikus jellegűnek minősítette. Már csak azért is felesleges - a kínaiak által sem különösebben méltányolt - gesztus volt a "Panda", mert Hornung Ágnes is kifejtette: "Az államadósság szintjének csökkentése mellett kiemelt cél a devizaarány csökkentése. Az idei első negyedév végére a devizaarány 28 százalékra, míg a külföldiek aránya 40 százalékra csökkent. Az adósság szerkezete így stabilabbá vált."
