A cseh nemzetiségű Vera Jourová igazságügyi biztos már többször kinyilvánította, hogy híve a pénzügyi szankcionálásnak, ha egy tagállam megsérti a közösség értékeit. Keddi brüsszeli sajtótájékoztatóján megismételte azt a véleményét, hogy az EU-alapok szétosztását függővé kell tenni a demokratikus normák betartásától is. “Egy olyan tagállamban, ahol nem tartják tiszteletben a jogállamot, nem lehet garantálni, hogy az uniós pénzeket elsikkasztó személyek elnyerik a méltó büntetésüket” — mondta Jourová. Hozzátette ugyanakkor, hogy a politikai feltételeket csak a huszonhetek következő, 2020-ban kezdődő költségvetési időszakában lehetne alkalmazni.
Az EU büdzséért felelős Günther Oettinger német biztos ennél óvatosabban fogalmazott egy minapi sajtóbeszélgetésen, de világossá tette, hogy a kérdés napirenden van. “Ha feltéteket szabunk a támogatások odaítélésére, akkor jobban kinyílhat a nettó befizető országok pénztárcája” — mondta. Elsősorban arra utalt, hogy az Egyesült Királyság távozása után keletkező évi 10-12 milliárd euró hiány legalább a felét friss befizetésekkel kell majd pótolni. Oettinger elképzelhetőnek nevezte, hogy a jogállamiság követelménye bekerüljön a ma még csak gazdasági és szociális célokat kitűző éves bizottsági ajánlások közé.
Hírek szerint Jean-Claude Juncker bizottsági elnök nem támogatja, hogy politikai feltételekhez kössék az EU források kiosztását, és hasonlóan vélekedik Frans Timmermans alelnök is, aki egy háttérbeszélgetésen kifejtette: a pénzmegvonás akadályozná a fejletlenebb országok és régiók olyannyira remélt felzárkóztatását.
