A közelmúltban a jegybank nem szokványos eszközökkel kívánta finomhangolni a monetáris politikát, amelyek közül az egyik legfontosabb eszköze a 3 hónapos betétállomány szűkítése azon célból, hogy a kereskedelmi bankok a jegybank eszközeinek igénybe vétele helyett a reálgazdaságot finanszírozzák, illetve állampapírokat vásároljanak - tudtuk meg Suppan Gergelytől, a Takarékbank szenior elemzőjétől. Ennek hatására a bankközi kamatlábak, illetve a rövid lejáratú referenciahozamok történelmi mélypontra süllyedtek, így a kiemelten fontos, számos hiteltermék árazásának alapjául szolgáló 3 hónapos Bubor kamatláb már 0,15 százalékra csökkent.
Az MNB Monetáris Tanácsa a júniusi ülésén 300 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2017. harmadik negyedév végén fennálló állományát. Noha a jegybank legutóbbi előrejelzése szerint a jövő év második felétől tartósan elérhető a 3 százalékos inflációs cél, mégis kiemelte, hogy amennyiben az infláció tartósan elmarad a céltól, a Monetáris Tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával. A monetáris kondíciók szigorítására így a jövő év második feléig nem számítunk, akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonására kerülhet sor, majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, amely azonban 2019 végéig változatlan maradhat. A tartósan laza hazai monetáris kondíciókat a nemzetközi környezet is támogathatja, mivel az inflációs nyomás hiányában és a vártnál lassabb növekedés miatt a Fed lassabb ütemben folytathatja a kamatemeléseket, míg idén decemberig folytatódik az EKB havi 60 milliárd euró összegű eszközvásárlási programja, ami jövőre feltehetően csak fokozatosan kerül kivezetésre, míg kamatemelésre a jövő év végéig nem lehet számítani. Ezalatt pedig a hazai kockázati felárak is tovább szűkülhetnek.
A várakozásoknak megfelelően az alapkamatot 0,9 százalékon hagyta a magyar jegybank. A vártnál alacsonyabb infláció és az erős forint azonban a nem konvencionális eszközökkel történő lazítás irányába mutat. A piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott a 0,9 százalékos alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank döntéshozó testülete. Bár a kamatdöntéshez fűzött kommentár csak a délután 3 órakor jelenik meg.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint galamb kommentár várható, azaz a lazább feltételekre utalhat a jegybank. Egyrészt azért, mert az infláció a vártnál alacsonyabb volt, másfelől a forint erős szinteken mozog.
Az előrejelzésünk szerint a jelenlegi kilátások alapján szeptemberben nem konvencionális monetáris lazításra kerülhet sor, például folytatódhat a három hónapos betétből való kiszorítás. Annak pedig egyre nagyobb az esélye, hogy a három hónapos betétet, mint irányadó monetáris eszközt az MNB lecseréli valami másra, ugyanis ez egyre jelentéktelenebb szerepet játszik - mondta Németh Dávid, K&H Bank azt is elmondta, hogy a forgatókönyvet felülírhatják a nemzetközi porondon bekövetkező esetleges változások, szigorítások. Kérdés például, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed folytatja-e a kamatemelést. A piac kíváncsi arra is, hogy mit lép az Európai Központi Bank, azaz visszafogja-e az eszközvásárlási programját, ami a monetáris feltételek szigorítását jelentené. Emellett a régión belül a lengyel jegybankárok között is volt, aki szigorításra utalt. Összességében a nemzetközi porondon inkább a szigorítás várható, miközben a magyar jegybank egyelőre a lazább feltételek irányába mozdulhat el - tette hozzá.
Jegybankosok sorát találni a pécsi földtudományi doktori iskola hallgatói között, és azoknak az alapítványoknak a vezetőit, amelyek biztosítják a bőkezű ösztöndíjprogram fedezetét - erről számolt be a 24.hu internetes portál. Tavaly ősszel tudódott ki, hogy Matolcsy György MNB-elnök barátnője, Vajda Zita a Pécsi Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskolájának hallgatója. A napokban pedig azért irányult figyelem az intézményre, mert a Magyar Nemzet kiderítette, hogy a Fidesz kommunikációs vezetője, Hidvéghi Balázs (aki korábban az MNB-nél volt elnöki tanácsadó és szóvivő is) és a felesége is odajár, és részesül a fejenkénti havi 300 ezer forintos ösztöndíjban, így egy tanévben mindketten tízszer-tízszer ennyit vesznek fel.
Az ösztöndíjasok között van Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója, aki havi bruttó 4,95 millió forintot keres. (Emellett van egy elnöki pozíciója az egyik MNB-alapítványnál.) Nehéz rájönni arra, hogy Palotai Dánielnek mi szüksége van a földtudományi doktorátusra. Az ügyvezető igazgató témavezetője egyébként Lehmann Kristóf a monetáris stratégia főosztályvezetője most. A hallgatók egyike Horváth Marcell, aki a nemzetközi kapcsolatok igazgatóságot irányítja az MNB-ben, és alapítványi felügyelőbizottsági tag. A hallgatók között fellelhető egy volt rendőrkapitány, Kohári Péter is, aki korábban az MNB-ben belbiztonsággal foglakozott. Csizmadia Norbert korábbi államtitkár is doktori iskola hallgatója, ő a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány kuratóriumának az elnöke, és további két jegybanki alapítvány kuratóriumában is tag, összesen havi bruttó 2,1 millió forintért.