A Bizottság áprilisban vonta kérdőre a magyar kormányt a Lex CEU miatt. Hivatalos felszólító levelére a megadott egy hónapon belül válaszolt Budapest. A magyarázat a jelek szerint nem győzte meg az uniós “kormányt”, mert csütörtökön állítólag indoklással ellátott vélemény kiküldésével szorít egyet a présen. Ez nem meglepő, hiszen annak idején Lázár János kancelláriaminiszter bejelentette, hogy a bizottsági érvelés egyetlen szavát sem fogadják el. Brüsszel most is záros határidőn belül választ vár a levelére.
A “külföldi szervezetek átláthatóságáról” szóló törvénnyel kapcsolatban már több európai uniós politikus kifejtette az aggodalmait, köztük Frans Timmermans, az Európai Bizottság alapvető jogokért is felelős első alelnöke. Úgy tudni, hogy az ezúttal írásba foglalt bizottsági kifogások tükrözik az európai emberjogi szervezet, az Európai Tanács neves alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottság véleményét. Hírek szerint Brüsszel elsősorban a jogszabály diszkriminatív jellegét helyteleníti.
Éppen szerdán járt le a határidő a válaszadásra a “kvótaügyben” egy hónapja elindított kötelezettségszegési eljárásban. Az Európai Bizottság június 12-ikén elküldött felszólító levelében azt vetette Magyarország - valamint Csehország és Lengyelország - szemére, hogy megszegi a jogi kötelezettségeit azzal, hogy nem vesz át menekülteket Görögországból, valamint Olaszországból. A magyar kormány vitatja az áthelyezési mechanizmus létjogosultságát, és az Európai Bíróságon támadta meg a határozatokat. A bírósági ítéletet megelőlegező főtanácsnoki indítvány július 26-ikán hangzik el.
