Sokáig kétséges volt, hogy a dél-budai szuperkórház helyének kiszemelt 14,5 hektáros területet, a budai Dobogót, az egykori Akasztóhegyet sikerül-e megvásárolnia az államnak. A terület nagyobb részben magántulajdon volt és hosszas alku előzte meg a mintegy ötmilliárd körüli adás-vételt.
Múlt héten még arról írt a HVG, hogy nincs hová építeni a szuperkórházat, mert a terület nagyobb részének magánszemélyek a tulajdonosai, B-terv pedig nem nincs. A lap szerint Orbán Viktor maga is nyomást gyakorolt az üzlet érdekében a terület tulajdonosaira, amikor egy határozatba belefoglalta: „Ha a hét végéig nem sikerül az állami tulajdonba vételhez szükséges szerződéseket megkötni, a kormány eláll a vételi szándékától.”
Megvette a kormány a dél-budai szuperkórház telkét - erősítette meg a hírt Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Később egyébként Cserháti Péter, az Egészséges Budapest program miniszteri biztosa is úgy nyilatkozott, hogy az MNV Zrt. megvette az új dél-budai kórházi centrumnak otthont adó magáningatlanokat, az ehhez szükséges összeg 4,4 milliárd forint volt.
Lázár János a múlt csütörtöki kormányinfón mindezt nyomatékosította mondván, ha nincs üzlet, van a közelben két másik, kórházépítésre alkalmas terület. Úgy tűnik, hatott is a kormányzati szigor, mert mint azt lapunk kérdésére a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kommunikációs főosztálya írta: „Az ingatlanok állami tulajdonba kerülésére vonatkozó megállapodásokat 2017. július 7-én megkötötték. Ennek eredményeként más helyszín keresése nincs napirenden."
Az első nagy centrum helyét, a budai sürgősségi ellátóét már többször is kijelölték: így volt Kelenföldön, az Etele tér környékén, de tervezték a budai Dobogóra, az egykori Akasztóhegyre is. Ezt tavaly nyáron még úgy képzelték, hogy a Szent János Kórház "aktív" részlegeit (például a belgyógyászata és a baleseti sebészetét), valamint a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika kardiológiáját, s szívsebészetét költöztették volna oda 812 ággyal. Volt olyan verzió is, amely szerint a János kórház területén is lettek volna fejlesztések, ám ezt elvetette a kormány.
Úgy tudjuk, a mostani konszenzusos tervek szerint végül a Szent János például belgyógyászati, sebészeti és diagnosztikai részlegei az Egyetem Kútvölgyi tömbjébe költöznének, így ezzel ott jöhetne létre a János kórház sürgősségi ellátóhelye. A Dél-pesti Centrum számára az Egyesített Szent István és Szent László Kórház, valamint az Országos Kardiológia Intézet bázisán, a Nagyvárad térhez közel, a Haller utca mellett építenének egy új tömböt. A harmadik centrum, az Észak-pesti, a Honvédkórház új épületeiben lenne. Információink szerint ugyanakkor a választások előtt mindebből legfeljebb az úgynevezett társkórházak fejlesztése kezdődhet meg néhány tízmilliárdos összegből, és legfeljebb két alapkövet - a Honvéd Kórház területén az Észak-pesti Centrumét, valamint a dél-budaiét tehetik le.
