A XX. század avantgárd irányzatai ma is meghatározóak a művészetre, és az arról folytatott tudományos diskurzusra nézve. Különösen így van ez a 20-as évek egyik legjelentősebb művészeti mozgalmával, a dadával, amely 2016-ban ünnepelte születésének századik évfordulóját. Ennek alkalmából a Kassák Múzeum és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete konferenciát rendezett. Az ott elhangzott előadások egy részéből állt össze a Helikon Irodalom- és kultúratudományi Szemle 2017-es első száma.
A lapszámbemutatón Földes Györgyi Kappanyos Andrással, Dobó Gáborral és Kálmán C. Györggyel beszélgetett. A középpontban az állt, hogy miért fontos ma a dada. Kálmán C. György szerint a dada megválaszolhatatlan és nehéz kérdéseket tesz fel a művészetnek, éppen ezért érdemes őket újra feltenni. A rákérdezés és kinevettetés máig működik, azt, hogy a dada él, abból láthatjuk, hogy amikor dada művekkel szembesülünk, akkor zavarba jövünk tőlük – tette hozzá.
Kappanyos András szerint azok az alkotások, amelyek ma megakasztanak, megbotránkoztatnak, és azonnali reakcióra kényszerítenek valamilyen módon magukon viselik a dada jellemvonásait. Úgy látja, hogy a Kétfarkú Kutya Párt akciói is ebben a szellemben működnek. „Ez a dolog nem múlt el, velünk van, és nagyon fontos, hogy velünk legyen, mert abban a modernitásban, posztmodernitásban, amiben élünk, igazából nincsenek közös betonszilárdságú világnézeti alapjaink. Néha azt mondják nekünk, hogy vannak, és ezzel akarják korlátozni a szabadságunkat. Nagyon fontos, hogy legyenek olyan módszereink, amelyekkel bármi alapjaira rá tudunk kérdezni” – tette hozzá.
Szó esett arról is, volt-e magyar dada, és hogyan kapcsolódott ehhez az irányzathoz többek között Moholy-Nagy László vagy Kassák Lajos. Az ő Tristan Tzara-val – a mozgalom egyik legjelentősebb képviselőjével – folytatott nem mindennapi levelezéséről is beszélt Dobó Gábor az est során. Földes Györgyi megemlítette, hogy ez kettős centenárium volt, hisz az első világháború a dada megszületése előtt nem sokkal kezdődött. Hangsúlyozta, hogy míg a háború iránti lelkesedés a futurizmushoz volt köthető, az azzal való szembeszegülés a dada kialakulásának egyik oka lehet.
Kappanyos András hozzátette, – utalva az elején felolvasott Hugo Ball: Cabaret Voltaire – Beköszöntő című szövegre is – ez a vállalkozás azt akarta jelezni, hogy még nem mindenki hülyült meg teljesen. A dada épp erről szól, a „Tudta? Brüsszel egy város.” pontosan ugyanezt jelenti.