A jól megszokott szúnyogok, legyek és egyéb mérsékelt övi "kártevők" mellett egyre újabb rovarok. bogarak jelennek meg környékünkön és otthonainkban. Némelyek olyan csípésekkel támadnak, amelyeknek a következményei még az orvosokat is megdöbbenti. Idén májusban az Égei-tenger északi részén fekvő görög Ai-Sztratisz (más néven: Agiosz Efsztratiosz) szigetén rendkívüli állapotot kellett kihirdetni sáskajárás miatt. Mindez nem független a klímaváltozástól. A különböző kutatások egybehangzóan arra utalnak, hogy a globális felmelegedés nemcsak hozzájárul bizonyos fajta rovarok elszaporodásához, de felgyorsítja azok migrációját is.
A migráló rovarok élő tömege közel nyolcszorosa a madarakénak - ez derült ki abból a nemzetközi felmérésből, amelyet a Science közölt idén januárban. Tehát óriási tömegről van szó, amelyből egyes fajok veszélyeztetetté válnak, mások pedig megerősödnek. Ez utóbbiakhoz tartoznak például a kullancsok, amelyeknek kedveznek a rövidebb telek. Terjeszkedésükre jellemző, hogy az Egyesült Államokban az elmúlt években megkétszereződött a kullancs által terjesztett Lyme-kóros esetek száma. A vörös, vagy más néven tűzhangya, amely már az 1950-es években szerepelt amerikai horrorfilm rémeként, Dél-Amerikából indult el világhódító útjára. Falánksága nemcsak a veteményekre, hanem számos kisebb állatra, sőt, a földön fészkelő madarakra is kiterjed, csípése az embernél súlyos allergiás tüneteket okozhat. Ugyancsak a gabonaföldeken okoz nagy pusztítást a zöld pajzsbogár, amely korábban a Mediterrán-medencében, Afrikában és Ausztráliában volt honos, de az utóbbi időkben már a brit szigeteken is garázdálkodik.
„A következő 30-40 évben nem várható, hogy rovarok migrációja komoly egészségügyi problémát okozna nálunk” – mondta a Népszava kérdésére Zacher Gábor toxikológus, aki szerint a globális felmelegedésnek inkább olyan hatásait érezzük, mint az ózonpajzs vékonyodása, amellyel nő a hőguta, illetve az idős embereknél a kiszáradás veszélye. Ugyanakkor, tette hozzá Zacher, számolni kell azzal, hogy az országba érkező migránsok magukban hordozhatnak különböző rovarok okozta, a mi égövünkön szokatlan fertőzéseket, mint például a maláriát, melynek kórokozójával ő maga is találkozott egy ilyen páciensnél.
Mindezek ártatlan jószágok az ázsiai tigrisszúnyoghoz képest, amelynek egy rokonát, a koreai szúnyogot tavaly már Baranyában azonosították a pécsi Szentágothai János Kutató Központ munkatársai. Invazív fajról van szó, amely új környezetben is feltalálja magát. Mivel ilyenkor gyakran versenytárs, természetes ellenség és a fajt pusztító betegségek nélkül marad, hihetetlen mértékben képes elszaporodni. Ezt a szúnyogfajtát teszik felelőssé az Indiában gyakori chikungunya-láz vagy a nyugat-nílusi láz terjesztéséért, amellyel nemcsak embereket, hanem lovakat, kutyákat és más állatokat is képesek megfertőzni. Ezek hazánkban eddig csak behurcolt betegségekként jelentkeztek, de Olaszországban és Franciaországban már tört ki kisebb chikungunya-járvány.
A korábban abszolút trópusi betegségnek tartott malária is egyre inkább terjeszkedik a „hűvösebb” területek felé. A Pennsylvaniai Állami Egyetem (Penn State University) 2014-ben tette közzé kenyai kutatásainak eredményét: az afrikai ország négy különböző éghajlatú zónájában figyelték meg a maláriaszúnyogok tevékenységét, és arra a következtetésre jutottak, hogy a korábbi „vadászterületeiken”, a nagy síkságokon csökkent az aktivitásuk, míg a kevésbé forró, magasabban fekvő zónákban erősödött. Mindez azért van így, mivel a szúnyogok ektoterm lények (mint a madarakon és az emlősökön kívül az összes állat), vagyis hőmérsékletük alkalmazkodik a külső hőmérséklethez, és az extrém melegben nem tudják a vírust átadni áldozataiknak. Így a Michael Mann professzor vezette csapat gyakorlatilag egyetlen ország területén mutatta ki a klímaváltozás egyik veszélyes következményét. Ezt támasztotta alá az idén egy újabb amerikai kutatócsoport, akik az eddig „védettnek” tekintett kolumbiai és etiópiai fennsíkokon regisztráltak maláriás megbetegedéseket. Ugyancsak a „magaslati védőpajzs” megtörését illusztrálja, hogy Bolíviára februárban a görög szigeten három hónappal később tapasztalt „bibliai átok” csapott le, és a sáskajárás több ezer hektárnyi gabonaföldet tarolt le.
Ezt az általános tendenciát rögzítették brit tudósok, akik a világon elterjedt 612 különböző kártékony rovar migrációját követik. A Nature Climate Change-ben közzétett tanulmány szerint az 1960-as évek óta e rovarok folyamatosan terjesztik élőhelyeiket a két sarkkör felé, évtizedenként 26,6 kilométerrel. Daniel Bebber, az exeteri egyetem kutatója szerint ha ez a jelenség folytatódik, a világ népességének rohamos növekedésével, és a mezőgazdasági területek egyre nagyobb mértékű pusztulásával együtt súlyos fenyegetést jelent a világ élelmiszer-biztonságára. A kártevőket segíti a felmelegedés azzal is, hogy felborul számos élelmiszernövény érési ideje, és a növekedés legkritikusabb pillanataiban szenvedik el az élősködők támadását.
Sötét képet festett a jövőről a tavalyi marrákesi klímakonferencián Flavia Bustreo, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) igazgató-helyettese: az előrejelzések szerint 2030 és 2050 között évente 250 ezerrel többen halnak meg közvetve vagy közvetlenül a klímaváltozás miatt, és az okok között említette a különböző rovarok által terjesztett fertőzéseket is.
