- Gittegyletet csináltak az Ab-ből

Már biztos, hogy az ellenzéki pártok technikai koalíciója révén az Alkotmánybíróság (Ab) elé kerül a múlt pénteki rendkívüli országgyűlési ülésen elfogadott plakáttörvény. Egyelőre azonban még Áder János asztalán van a lex Simicska, a köztársasági elnök pedig a hét végéig mérlegelheti, kér-e előzetes normakontrollt az Ab-től, hiszen a jogszabály elfogadásának módja az ellenzék és a jogász szakma szerint is alaptörvénybe ütközött, ráadásul a végül feles többséggel elfogadott jogszabály olyan jogterületet – pártfinanszírozást és kampánytémákat – érint, amely kétharmados, tehát sarkalatos többség kellett volna a jogalkotáshoz is.

Kövér László házelnök kedden szignózta és továbbította a plakáttörvényt Ádernek, az államfőnek pedig 5 napja van a döntésre. És micsoda véletlen, az Alkotmánybíróság épp majd csak a hét végén tudja közölni azt, hogy pontosan mikor kezdődik meg az ügyrendje szerinti nyári ítélkezési szünet. Kérdésünkre, hogy ennek köze van-e ahhoz, hogy esetleg indítványt várnak Ádertől, sajnálatukat kifejezve nem tudtak felvilágosítást adni.

Mindennek azért van jelentősége, mert ha az államfő fordul az Ab-hoz, akkor annak 30 napon belül kell határoznia az ügyben. Ha viszont az államfő ezt nem kéri, csak az ellenzéki képviselők, akkor a testület nem szorítja az idő. Erre pedig a plakáttörvény esetében éppen olyan szükség lenne, hogy még mint a civiltörvény és a lex CEU ügyében lett volna. Ám ez utóbbi két esetben nem fordult normakontrollért az Ab-hoz az államfő. Ennek kapcsán a Magyar Nemzet is írt arról, hogy nem várható "időben" döntés az Ab-tól a lex CEU ügyében, hiszen bár az Áder János köztársasági elnök által aláírt törvényt az ellenzéki pártok és független képviselők utólagos normakontrollra küldték, ilyen esetben az Ab-t semmilyen határidő nem köti. A testület július közepétől augusztus végéig nyári szünetet tart, s közeledik a Közép-európai Egyetemet (CEU) sújtó határidő is arra, hogy a magyar kormány és az egyetem bejegyzett székhelyét adó New York állam megállapodjon egymással. Persze még ezután is egy sor kérdés felmerül, például, hogy a törvény egyéb feltételei nyomán valóban biztosított-e a CEU működése Budapesten, s hogy egyáltalán meghirdethetnek-e szemesztereket, köthetnek-e le oktatókat ilyen bizonytalanságban. De kérdéses a civiltörvény alkotmányossági vizsgálata is, a jogszabályt szintén az ellenzék vitte az Ab elé, ám az még nem vette napirendre.

Már az előző alkotmányban, majd pedig az alaptörvényben és az új alkotmánybírósági törvényben is jelentősen csorbították az Ab jogköreit, s már 2010 júliusában delegálta a Fidesz további saját jelöltjeit. Az Ab még így is képes volt az érdemi döntéshozatalra, épp ezért 2011 szeptemberétől a 11 fős testületet 15 fősre duzzasztották – a tagok mandátumát pedig 12 évre emelték –, egyúttal öt új bírót ültettek a Ab-ba, amit újabb tagok sorozatos, szisztematikus beválasztása követett. Mindezzel érdemben befolyásolták az Ab-döntéseket, miközben tovább korlátozták a testület jogköreit a negyedik alaptörvény-módosítással.

Az alaptörvény és az új alkotmánybírósági törvény életbe lépésével ugyanakkor már az Ab ügyeinek kétharmada – 1600 ügyből 1055 – eleve megszűnt, és ma már sokkal nehezebb is célba juttatni egy-egy új beadványt. 333 kérelmet azonban a március végi határidővel újra benyújtottak korábbi kezdeményezői. Az Ab ügyrendjének átalakításakor sokat hangoztatott érv volt leterheltsége és ügyhátraléka, sőt az is, hogy az actio popularis, azaz állampolgári normakontroll beadványok adták vizsgálataik négyötödét. Ma már a hatályba lépett jogszabályok alkotmányos vizsgálatát csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa indítványozhatja, míg a régi alkotmány szerint az Ab eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezhette. Előzetes normakontrollt a köztársasági elnök - a törvény kezdeményezője, a kormány vagy a parlament elnökének zárószavazás előtti indítványára - az Országgyűlés kérhet. Bevezették az alkotmányjogi panasz lehetőségét, amely alapján az Ab az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját vizsgálhatja.

Az ugyanakkor hamar kiderül az Ab statisztikáiból, hogy az Ab-nak ma is jelentős az ügyhátraléka, az utolsó hivatalos statisztikájuk szerint április elején 428 ügy volt folyamatban, miközben az év első három hónapjában 81 indítványt bíráltak el – a legtöbbet elutasítással.

Ez egy Patyomkin szervezet

"Már régen nem veszem komolyan az Ab-t, ez egy Patyomkin szervezet" – mondta lapunknak Fleck Zoltán. A jogszociológus szerint azt senki nem gondolhatta komolyan, hogy a 15 fősre duzzasztott testület majd felpörög, s érdemi döntésekkel valódi kontrollja lesz a jogalkotónak. Amit a lex CEU esetében csinálnak, a munkacsoportok felállításával, az nem más, mint cinikus időhúzás, de még ennél is súlyosabb a civiltörvény esete, hiszen ott is sürgeti az idő az alkotmányos kontrollt. "Teljesen egyértelműen alkotmányellenes a jogszabály, épp ezért helyes döntés a polgári engedetlenségi bojkott, azaz hogy a szervezetek nem regisztrálnak. Nyilván ezek a civilek biztosak benne, hogy alkotmányellenes a törvény, s igazuk is van, ám én nem várnám a helyükben az Ab állásfoglalását, sokkal inkább valamelyik nemzetközi jogi fórumét, például Strasbourgét" – mondta Fleck, aki szerint érdemi döntésekre nem szabad a ma a legrosszabb politikai bizottságokra emlékeztető Ab-tól számítani, ahogyan Áder Jánostól sem. "Ezeknek a szereplőknek ma az a fő funkciójuk, hogy elhitessék kisebb részben a hazai, mint inkább a nemzetközi közvéleménnyel azt: ez itt még demokratikus jogállam. Pedig már régen nem az."