A Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészei alacsony fizetésért dolgoznak, ezért nem meglepő, hogy az együttes éves állami támogatásánál magasabb összeget kap még idén. A január 1-i garantált bérminimum-emelés a 40 táncos közül 22 embert érintett. Volt több olyan művész, akinek 129 ezerről emelkedett 161 ezer forintra a fizetése - reagált Bolvári-Takács Gábor ügyvezető igazgató, amikor a Népszava a minapi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározattal kapcsolatban kérdezte.
A művészek fizetésének emelésére az idei évre 272,8 millió, jövőre 277 millió forintot biztosít a kormány a Magyar Nemzeti Táncegyüttes számára - jelent meg a minap a Magyar Közlönyben. A társulat 2017-re 240 millió forintnyi költségvetési támogatást kap az államtól, ez egészül ki még az említett 272,8 millióval. Ezen kívül a kormányhatározat deklarálja, hogy támogatja a Táncegyüttes részére az állandó játszóhely biztosítását.
„Ebben a társulatban semmilyen más béren kívüli juttatás, vagy előadáspénz nem létezett eddig, Zsuráfszky Zoltán, az együttes vezetője 3-4 éven át tartó lobbitevékenységének, a kulturális kormányzatot is meggyőző erejének eredménye, hogy végre különbséget lehet majd tenni aszerint, hogy egy táncos hány előadásban szerepel, tánckari tag vagy szólista, 15 éve dolgozik velünk vagy tegnapelőtt lépett be” - oszt meg részleteket Bolvári-Takács Gábor.
Táncművész, koreográfus. 1993 óta a Honvéd Együttes Budapest Táncegyüttesének művészeti igazgatója. Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló Művész. 2014-től a Honvéd Együttes és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője. Az MMA levelező tagja, a Nemzeti Kulturális Alap Táncművészeti Kollégiumának MMA által delegált, egyetlen néptáncos tagja.
A kultúráért felelős miniszter véleményező, javaslattevő és döntés-előkészítő testülete, a Táncművészeti Bizottság és a Magyar Táncművészek Szövetsége elnökségének tagja. Felesége, Vincze Zsuzsa a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti főmunkatársa, jelmeztervezője, lánya, Tapolczai-Zsuráfszky Lilla a társulat tagja.
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes az 1949-ben alakult Honvéd Táncszínház utódaként alakult 2014-ben. A névváltoztatás egyik okaként Bolvári-Takács Gábor megemlíti, hogy a Honvéd Táncszínház erősen kötődött Novák Ferenc személyéhez, aki a különleges táncstílus, és a szervezeti rendszer kitalálója, a műfaj legismertebb szereplője, amit szerettek volna tiszteletben is tartani, ugyanakkor jelezni a változást is. A másik ok az volt, hogy a nagyközönség számára a honvéd szó még mindig a katonasággal függ össze, miközben ez az intézmény 2001 óta a mindenkori kulturális tárcához tartozik. A honvédséggel együttműködve évente 70 előadást tartanak, a fenntartói viszony azonban megszűnt. A harmadik szempont pedig az volt, hogy a Magyar Nemzeti Táncegyüttes kifejezés külföldön nagyon jól lefordítható - Hungarian National Dance Ensemble – ez a nemzetközi táncéletben jobban hangzik.
„Novák Ferenccel és Foltin Jolánnal a Honvéd Táncszínház sok olyan koreográfiát készített, amelyet éveken át műsoron tartottunk, de a táncosok cserélődnek és az újonnan érkezett művészek lábában már tánclépések nincsenek úgy benne, mint az előző generációiéban. A jelenleg futó előadások túlnyomó többségét Zsuráfszky Zoltán, az együttes vezetője koreografálta” - mesél a változásról az igazgató.
Repertoárjukban történelmi eseményeket (I. világháború, Kiegyezés), híres személyiségek (Dózsa György, Benyovszky Móric, Drakula) történetét, meséket (Csipkerózsika, Tündérmese) dolgozzák fel. Az együttes táncosai játszanak a Nemzeti Színház, Vidnyánszky Attila rendezte Körhinta című előadásában és léptek fel tavaly júniusban az 1956-os emlékév keretében, Koltay Gábor által rendezett zenés történelmi játékban, az Itt élned, halnod kell című produkcióban, és idén a Nemzeti Múzeum előtt tartott miniszterelnöki ünnepségen március 15-én.
A néptánc népszerűsége a rendszerváltás után ugyan alábbhagyott, de a komolyabb kapcsolattartás, az addiginál sokkal élőbb kontaktus a határon túli magyarsággal áthidalta ezt a hullámvölgyet, az elmúlt években, különösen a Fölszállott a páva 2014-es újraindulása óta pedig ismét felkapott műfaj lett. „Előadásaink teltházasak, igaz, miután nincs állandó játszóhelyünk, a közönségszervezés nem a mi feladatunk. Ez azonban az egyetlen előnye annak, hogy a Honvéd együttes 70 éves fennállása alatt a táncegyüttesnek önálló játszóhelye nem volt. Nem állunk egy kinézett intézmény kapujánál kormányhatározatra várva. Csak olyan hely jöhet szóba, amely szabad, mert az nem lehet cél, hogy valamelyik együttes egy másikat kiszorítson és a helyébe lépjen. Így a keresés időszaka következik, azt sem tudjuk még, hogy zöldmezős beruházásban gondolkodjunk-e. Lehetőségként sok minden felmerülhet belvárosi moziktól a külvárosi művelődési házig. Fontos lenne, hogy a Hungária-gyűrűn belül legyen, de még fontosabb, hogy a 40 táncossal előadott produkcióik elférjenek a színpadon, mellette vagy mögötte pedig rendelkezésre álljon egy mellékszínpad, ahol a gyorsöltözések kaphatnak helyet. Az együttes vezetője, Zsuráfszky Zoltán és Vincze Zsuzsa dramaturg, jelmeztervező, művészeti főmunkatárs ugyanis ragaszkodik az autentikus viselethez, amelyet a tánctól elválaszthatatlannak tartanak. Van olyan produkció, amelyen belül tízszer öltöznek át, ahhoz pedig nincs elég idő, hogy le/felszaladjanak az öltözőbe.” - mutatja be a kiválasztás szempontjait Bolvári-Takács Gábor.
Néptáncosok
Magyarországon több száz alapítványi, önkormányzati fenntartású felnőtt néptáncegyüttes működik. Köztük három állami fenntartású együttes a 48 tagú Magyar Állami Népi Együttes – a Hagyományok Háza keretein belül –, a 24 fős Duna Művészegyüttes – a Belügyminisztérium Duna Palotája keretén belül – és a 40 fős Magyar Nemzeti Táncegyüttes.
Félig teli pohár
A korkedvezményes nyugdíjak megszüntetése után 2011-ben Solymosi Tamás négy balettegyüttes tagjai, ezt követően Novák Ferenc a néptáncosok és az Operettszínház táncosai számára lobbizott sikerrel a táncosok életjáradéka érdekében. Végül a táncszakmát megosztó döntés született. Először négy, később újabb négy társulat tagjainak nyílt lehetőségük arra, hogy 25 év szolgálati idő után és az öregségi nyugdíj előtt életjáradékot kapjanak. A nyolc társulat: a Nemzeti Balett, a Győri, a Szegedi és a Pécsi Balett, az Operettszínház és a három állami fenntartású néptáncegyüttes. A nehezen kicsikart megállapodásról szakmai berkeken belül sokan úgy gondolták, hogy megalázó a kimaradt táncosok, így például Sopron, Kecskemét, Eger, Miskolc színházi tánckara tagjai számára, mások szerint viszont ez is eredmény, elvégre "benn van a lábunk az ajtórésben".
Számok és lépések
Az együttesben munkaviszonyban főállásban, teljes munkaidőben 40 néptáncost, 7 fős népi zenekart, és nagyjából 15 fős segítő stábot - öltöztető, jelmeztáros, műszaki munkatárs és sofőr - foglalkoztatnak. Évente 130-140 előadásuk van. A költségvetésük a Honvéd Együttes büdzséjének része, azaz az évi 470 millió forintos állami támogatás nagyjából feléből, és a saját bevételekből áll össze.
