Michel Barnier, az EU Brexit-főtárgyalója szerint nem eléggé világos a brit terv, úgy véli, ennél több kell
Theresa May csütörtöki brüsszeli ígérete, miszerint a több mint 3 millió uniós munkavállaló a Brexit után is az Egyesült Királyságban maradhat, nem volt elegendő sem Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke, sem Angela Merkel német kancellár számára. A lengyel politikus „várakozáson alulinak” minősítette azt, miután May ajánlata nem foglalja magában a jelenleg létező uniós jogok teljes skáláját, illetve nem nyújt garanciákat az alkalmazást illetően.
Fotó: Leon Neal/ Getty Images
Ezeket a hiányokat próbálta orvosolni az a 15 oldalas dokumentum, melyet May tegnap délután a brit alsóházban is ismertetett. A kormányfő hangsúlyozta, a „brit társadalom demokratikus akaratát végre fogják hajtani”, de ezzel nem fordítanak hátat az európai „barátoknak és szomszédoknak”. May már a Brexit-tárgyalások kezdetén biztosítékokat akart adni a szigetországban letelepedett uniós munkavállalóknak, akik „szerves részei Nagy-Britannia gazdasági és társadalmi szövetének”.
Jeremy Corbyn, brit munkáspárti vezető szerint Theresa Maynek nincs joga tárgyalni a bit kilépésről
Minden javaslat kölcsönös jellegű, tehát a jogok ugyanúgy érvényesek a 3,2 millió nagy-britanniai uniós állampolgárra, mint az EU-országokban, illetve többek között Norvégiában és Izlandon élő egymillió britre. Az Írországból érkezett munkavállalókra a korábbi különleges jogok vonatkoznak.
May legfontosabb ígérete, hogy a legalább öt éve törvényesen a szigetországban élők „letelepedett státuszt” kapnak, ami a lakásellátás, egészségügy, oktatás, foglalkoztatás, szociális segélyezés és nyugdíjfolyósítás területén a britekével egyenlő jogokat biztosít. Azoknak sem kell távozniuk, akiknek nincs meg az öt évük, ők legalább két évig maradhatnak, amikor pedig elérik az ötéves tartózkodást, kérvényezhetik a letelepedett státuszt. May ígérete szerint a világhálón lebonyolítható regisztráció, amennyire csak lehet, „egyszerű és könnyű” lesz. A végeredmény egy a belügyminisztériumban vezetett adatbázison alapuló személyi okmány lesz, melynek gondolata egyébként hagyományosan elfogadhatatlan a britek számára. Azok az uniós állampolgárok, akik a Brexit óta „állandó tartózkodási engedélyért” folyamodtak, feleslegesen fáradtak, újra kell majd jelentkezniük. May ígérete szerint az adminisztratív zűrzavar elkerülése érdekében nem kell a Brexit napján beadni a letelepedési kérvényt. Az addigra ötéves nagy-britanniai tartózkodással rendelkezők kétéves türelmi időt kapnak papírjaik rendezésére, ám a „határnap” után befutottakra már az új bevándorlási rendszer vonatkozik majd.
18.500 font - az ez alatt keresőkhöz nem költözhetnek ki házastársaik
Ahogy Brüsszelben, úgy a Westminsterben sem nevezte meg a kormányfő a régóta követelt konkrét „határnapot”, amelytől visszaszámolva az ötéves tartózkodást kalkulálják. Ez biztos, hogy „nem lesz korábban, mint a lisszaboni egyezmény 50. cikkelyének foganatosítása", azaz 2017. március 29-e, és nem lehet később, mint az uniótól való búcsú pillanata, 2019. március 29-e. Sok aggódó uniós munkavállalót nyugtat meg a kormányfő beszédének az az eleme, hogy nem kerülhet sor családok szétválasztására. Nehezítő körülmény azonban, hogy csak azokhoz költözhet ki a házastárs, akiknek a jövedelme eléri az évi 18.600 fontot (6,5 millió forint). A The Guardian szerint a tervek között szerepel, hogy a brit útlevéllel nem rendelkező uniós állampolgárok nem szavazhatnak majd a helyhatósági választásokon és nem élvezik majd az Európai Unió Bíróságának védelmét, melynek nem lesz többé joghatósága a brit polgárok felett.
A brit kormányfő nem pusztán a jelentős volumenű munkaerő megnyugtatása miatt igyekezett tisztázni a helyzetet. A múlt hétfőn David Davis Brexit-ügyi miniszter és Michel Barnier EU-főtárgyaló megállapodott: addig nem lehet érinteni a London számára oly fontos kereskedelmi megállapodásokat, amíg az uniós munkavállalók ügyeit nem sikerült megoldani.
R. Hahn Veronika London
Távol állnak a megfontolandó kompromisszumtól a Brexit-tárgyalások első körében felmerült brit javaslatok - érvel Ujhelyi István. Az MSZP alelnöke, EP-képviselője szerint hatékonyan csak uniós szinten, közösen lehet harcolni az angliai magyar munkavállalók jogaiért.
Mi lehet a minimális cél a magyar munkavállalók számára a Brexit-tárgyalásokon?
- Köszönhetően a populista, illiberális politikusok megtévesztő kampányának, ennek a folyamatnak csak vesztesei vannak. Elsősorban Nagy-Britannia fog súlyos károkat szenvedni, de az európai egység, az európai fejlődés is sebeket szerzett. Számunkra az elsődleges cél tehát minél jobban megőrizni saját, közös európai – és benne magyar - gazdasági érdekeinket, s megóvni a Nagy-Britanniában élő és dolgozó magyarok és a többi uniós állampolgár érdekeit és jogait.
Hogyan kell érteni Theresa May eddigi ajánlatát?
- Még csak most kezdődtek meg a tárgyalások, ezért elhamarkodott lenne mélységében értékelni minden felmerülő javaslatot. Kétségtelen, hogy a brit kormányfő ajánlata jóval gálánsabb a Brexit-párti populisták eredeti szándékánál. Ugyanakkor ez még messze nem a vége, a „válási papírok” tartalma sokféleképp módosulhat. Kérdés például, hogy a britek mit kívánnak és mit tudnak majd megtartani az uniós tagság nyújtotta előnyökből, hiszen ezekről a Brexittel automatikusan lemondtak. Kiindulópontnak jó lehet May javaslata, ugyanakkor ebben a formájában nehezen elfogadható. Minimum ötéves tartózkodást írnak például elő az egészségügyi, nyugdíj, oktatási és egyéb jóléti jogosultságokhoz. Azok viszont, akik négy és fél éve tisztesség és dolgos adófizető polgárai Nagy-Britanniának, ezek után hátrányt szenvedhetnek. Ugyancsak nyitott kérdés, hogy milyen jogokat kapnak azok, akik a Brexit után keresnek majd munkát és megélhetést brit földön. Vagyis, a kompromisszum és a számunkra megfelelő megoldás még messze van.
Uniós vagy tagállami szinten lehet jobban képviselni a magyar munkavállalók érdekeit?
- Nincs olyan Európát érintő ügy, amelyben ne a közös és együttműködő képviselet lenne a célravezető. Minél egységesebb a tárgyaló fél az uniós oldalon, annál hatékonyabb tud lenni. Nemrég levélben kértem tájékoztatást Guy Verhofstadttól, az Európai Parlament hivatalos Brexit-tárgyalójától és hangsúlyoztam a kelet-európai, azon belül is a magyar munkavállalók érdekeinek elsődlegességét. Ezzel Verhofstadt is egyetértett. Van terepe és szerepe a tagállami kormányoknak is a Brexit-folyamatban, de nem engedhető meg, hogy zárt ajtók mögötti különalkuk felülírják a közös érdekeket. A magyar érdek ugyanis része a közös európai érdeknek. Az egyik brit napilap korábban arról írt, hogy a magyar kormány is azon kelet-európai kabinetek között lehet, amelyekkel az angol, jobboldali vezetők különalkut fognak kötni és anyagi támogatásért („segély”) cserébe politikai segítséget várnak majd el a Brexit-tárgyalásokon. Ha így van és Orbán, illetve May között van egy ilyen alku, akkor az orbáni rezsim nem csupán cserbenhagyja, de néhány pennyért még el is árulja az angliai magyarokat. Ez pedig, az elmúlt évek kormányzati erkölcstelenséget látva, egyáltalán nem tűnik lehetetlennek.
B.I.M.
Számíthat a tory kormány az északír unionistákra
Kormányalakítás Két és fél héttel a június 8-i parlamenti választás után tegnap létrejött a megállapodás a konzervatívok és az északír Demokratikus Unionista Párt között. Nyomás alatt, szinte az utolsó pillanatban, két nappal a jövő évi törvényhozási program elfogadásáról szóló parlamenti szavazás előtt ráztak kezet a legnagyobb westminsteri párt és a legjelentősebb északír protestáns erő vezetői. Ismert, a választásokon ugyan a konzervatívoké lett a legnagyobb frakció a londoni alsóházban, de a párt elvesztette abszolút többségét, vagyis külső támogatására szorul.
A Downing Street 10.-ben véglegesített "segítségnyújtási egyezmény", amely nem jelent koalíciót, elengedhetetlen ahhoz, hogy Theresa May kormánya átvigye a parlamenten a legfontosabb törvényeket, köztük a Brexittel kapcsolatos jogszabályokat és a költségvetést. A kormányfői rezidencia előtt összesereglett tudósítók előtt megjelent Arlene Foster. A DUP vezetője ígéretet tett arra, hogy az "Egyesült Királyság érdekeit képviselve hozzájárulnak a stabil kormányzáshoz, az oly értékes unió megerősítéséhez". Az északír párt által biztosított tíz becses voks ára, hogy Ulster a következő két évben 1,5 milliárd font gazdasági és infrastrukturális támogatásban részesül. További óriási vívmány, hogy a kormány nem változtat az állami nyugdíj éves emelésének eddigi rendszerén és anyagi helyzettől függetlenül minden 64 éves hozzájut a téli fűtési pótlékhoz.
A mostani tory-DUP deal fényévnyire van a 2010-ben a Konzervatív Párt és a Liberális Demokraták által kötött formális koalíciós szerződéstől, melynek eredményeként Nick Clegg pártja miniszteri tisztségekhez is jutott a kormányban, igaz, öt évvel később megkapta a büntetését a választóktól.
Theresa May kormányának többsége így is nagyon csekély. A brit kabinet a 650 fős alsóházban a törvények elfogadásához szükséges minimum 326 szavazathoz képest a DUP-pal együtt 328 voksra számíthat. Jó lesz tehát elkerülni egy influenzajárványt a toryknak.
R.H.V.
