"Vissza kellene állítani az 1950-es évek előtti megyerendszert, másképp még tovább mélyül a szakadék a fejlődő és az elszegényedő települések között. Ez nem egy hagymázas álom, a Horthy-rendszer vagy a vármegyék iránt megnyilvánuló nosztalgia, hanem konkrét gazdasági érdek" – mondta a Népszavának Köteles László, a zempléni Komlóska polgármestere. Ők ugyan természeti adottságaiknak köszönhetően pár éve „függetlenítették” magukat a kormányzati szeszélyektől, s turizmusból, vendéglátásból, állattartásból, kézműves termékek előállításából nagyjából önfenntartóvá tették a falut, mégsem az egyéni „kurucos” szabadságharcokban látják a megoldást, hanem az egész megyerendszer újragondolásán.
Szavai szerint ma a nagyobb városok, vagy azok a települések, ahol egy-egy erős fideszes "kiskirály" lobbistaként tudja befolyásolni a támogatások áramlását, elszívják a pénzt a kisebbek, az erőtlenebbek elől. Az egyensúly felborult, ez jól látható azon a két térképen is, ahol a hátrányos helyzetű településeket ábrázolják, nagyjából harminc évnyi különbséggel: 1986-ban még jóval kevesebb volt a leszakadt település, mint 2016-ban.
A kormány egy futballstadion árának feléért-harmadáért próbál csodát tenni az ország öt legszegényebb járásában. „Végtelen lehetőség” címén kétmilliárd forintot juttatnak el a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cigándra és Göncre, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunhegyesre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Baktalórántházára és a baranyai Sellyére – olvasható a kormany.hu-n. Egyenként 400 millió forintot kapnak, s a nyertes programokat négy év alatt kell megvalósítani. – Nem romaprogramról van szó, de azok a problémák, amelyekre megoldásokat szeretnének nyújtani, leginkább a cigányságot érintik – mondta el a kezdeményezésről néhány hete Cigándon Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. A legfőbb cél az, hogy a hátrányos helyzetű családok gyermekei megkaphassanak mindent, ami szükséges ahhoz, hogy versenyképes felnőttekké válhassanak, a felnőttek pedig piaci alapú munkából tudjanak megélni – tette hozzá. A fideszes Hörcsik Richárd, a zempléni és abaúji térség országgyűlési képviselője hozzáfűzte: eddig is voltak ezekben a térségekben jó programok, hiszen például Cigándon három olyan szolgáltatóház működik, ahol a nehezebb sorsú családok moshatnak, ebédet készíthetnek, de akár zuhanyozhatnak vagy melegedhetnek is, ha a szükség úgy hozza. Szerinte olyan örökölt társadalmi problémáról van szó, amit nem lehet egyszerre megoldani, csak lépésről lépésre lehet eredményeket elérni. – Az irány viszont érezhetően jó – jelentette ki.
Köteles László, Komlóska polgármestere szerint azonban az ilyen programoknak nagyjából annyi a hasznuk egy térség felzárkóztatása szempontjából, mint a porba köpésnek...
D.J.
- A kommunizmus alatt ezért vonták össze a falvakat községi közös tanácsokba, s azért alakították át a megyéket nagyobb megyékké, hogy megszüntessék az önrendelkezésüket, és rájuk erőltessék a központi utasításokat. A Fidesz azonban a kormányhivatalok, s az állami irányítású ellátórendszerek bevezetésével elvette a maradék lehetőségét is annak, hogy „a nép” mondja meg, mire van szüksége – tette hozzá.
Látszólag hagytak egyfajta területfejlesztési feladatot a megyéknél, de akik belülről ismerik ezt a rendszert, nagyon jól tudják: mindig az aktuális fideszes erős ember – jellemzően országgyűlési képviselő – mondja meg, kinek adnak pénzt, és kinek nem. Hovatovább már arra is a helyi kiskirályok bólintanak rá, kátyúzzanak-e két település között, vagy sem. Ha az adott falu vezetője „nem barát”, csak álmodozhat arról, hogy oda mennek a munkagépek.
Köteles László szerint ezt a torz folyamatot úgy lehetne normálissá tenni, ha visszatérnének az 1930-as évek megyerendszeréhez. Vagyis a mai két vagy háromnevű konglomerátumokat újból egységekre szednék, s lenne például külön Borsod, Abaúj és Zemplén megye, vagy önálló Szabolcs, Szatmár, Bereg, Győr, Moson, Sopron. Borsodban most jellemzően két erős pólus, Miskolc és Mezőkövesd osztozik a fejlesztési pénzek nagy részén, miközben például a gönci kistérségbe alig jut valami. Az sem egészséges, hogy a zempléni térség a maga száz településével nagyjából akkora méretű, mint Nógrád vagy Tolna megye, még sincs önrendelkezési joga, nem jut pénzhez. Köteles László nemrég az Új Kezdet konferenciáján jelentette be, hogy kezdeményezi a megyerendszer újragondolását, indítványozza, hogy a jelenlegi 19 megye helyett újból 25 legyen, a támogatásokat pedig célirányosan ezekhez juttassa el az állam, az erősebb városok ne „nyúlhassák le” az ide címkézett forrásokat. Mivel ehhez minimum az önkormányzati, de inkább az alaptörvény módosítására van szükség, a jelenlegi erőviszonyok ismeretében sok esély nincs rá, hogy a megyerendszer megváltozik. Komlóska polgármestere azonban azt mondja: a témával foglalkozni kell, nincs kőbe vésve, hogy egy elavult rendszernek olyannak is kell maradnia.
