A szakember nem részletezte, hogy mi hozná működésbe a szankciós rendszert, csak annyit mondott, hogy a kérdésről közös gondolkodás zajlik az Európai Unió országaiban. Az ötlet kapcsolódik azokhoz a német kormányzati kezdeményezésekhez, amelyek egyébként is a közösen elhatározott gazdaságpolitikai célok teljesítéséhez kötnék a felzárkóztatási pénzek folyósítását.
Scholl az unió 2020 utáni hosszú távú költségvetéséről készült berlini elképzeléseket ismertette két nappal az Európai Bizottság javaslatainak közzététele előtt.
Jean-Claude Juncker bizottsági elnök közismerten nem híve annak, hogy pénzmegvonással sújtsák a közös értékeket megsértő tagállamokat. A testület néhány tagja azonban rokonszenvezik a felvetéssel. Pierre Moscovici, az Európai Bizottsági gazdasági és pénzügyekért felelős tagja a kohéziós politikáról rendezett hétfői brüsszeli fórumon azt mondta: érdemes elgondolkodni azon, hogy legyen-e összefüggés az uniós értékek tiszteletben tartása és az EU támogatások folyósítása között. Günther Oettinger költségvetési biztos felszólalásában nyitva hagyta a kérdést, és mindössze annyit jegyzett meg, hogy a problémával foglalkozni kell.
A német kormány képviselője azt fejtegette, fel kell készülni arra, hogy a Brexit miatt 2020 után minden hagyományos támogatási tételre kevesebb pénz fog jutni, miközben növelni kell a határvédelemre, a belbiztonságra és a védelemre fordított kiadásokat. A kevesebbet hatékonyabban kell felhasználni, és csak olyan projektekre szabad költeni, amelyek fontos európai értéket képviselnek.
