Legjobb védekezés a támadás, vallja Trump. Az amerikai elnök visszafelé mutogat, szombaton előbb Twitteren írta, majd a Fox News-nak adott, vasárnap sugárzott interjújában is elmondta, „most tudta meg”, Barack Obama jóval a november 8-i elnökválasztás előtt értesült arról, hogy orosz hackerek kísérleteket tettek a voksolás befolyásolására. „Miért nem tett semmit?” – tette fel a kérdést drámaian az elnök. Trump a The Washington Post pénteki jelentésére hivatkozik, amelyben CIA-forrásokra hivatkozva arról írtak, hogy a Obama, akit nagyon is aggasztottak Vlagyimir Putyin orosz elnök Trump javára történt beavatkozási kísérletei, számos lehetőséget mérlegelt a visszavágásra.
A 44. elnök azonban kényes helyzetben volt, s több okból is úgy döntött, bőven lesz idő szankciók meghozatalára. Obama nem akarta, hogy az a látszat keletkezzen, a Fehér Ház beavatkozik az elnökválasztási versenybe, a többi hírszerző ügynökség szkeptikusan fogadta a CIA megállapításait az orosz beavatkozásról, s a felmérések alapján eleve azt feltételezte, hogy Hillary Clinton nyeri meg az elnökválasztást. Obama ugyan tavaly szeptemberben, a G20-csúcs margóján figyelmeztette Putyint, hogy hagyjon fel a beavatkozással, de Washington végül csak decemberben hozott szankciókat, 35 orosz diplomata kiutasításáról és két orosz létesítmény bezárásáról döntöttek. Más lépéseket is fontolgattak, orosz infrastruktúra elleni kibertámadásokat, Putyinról leleplező információk közzétételét, de végül ezeket Obama nem lépte meg.
Trump vádja már csak azért is érdekes, mivel egészen eddig azt állította, hogy az orosz beavatkozás „hamis hír”, s a demokraták csak azért találták ki, hogy az ő győzelmét megkérdőjelezzék. A 45. elnök, akit ezek az ellentmondások sosem zavartak, most úgy tűnik elfogadja, hogy mégiscsak megtörténtek az orosz hackertámadások, s Obamát tenné felelőssé azért, mert nem lépett fel kellő eréllyel azokkal szemben. A Fehér Ház más téren is ellentámadásba megy át, az elnök a különleges ügyész, Robert Mueller függetlenségét is megkérdőjelezi, felvetette, hogy a volt FBI-igazgatót túl szoros kapcsolat fűzi menesztett utódához, James Comeyhoz. Megvádolták azzal is, hogy Clinton-párti ügyészeket vett fel a stábjába. A kongresszusi republikánusok Obama igazságügyi minisztere, Loretta Lynch ellen is vizsgálatot akarnak indítani azt követően, hogy Comey a meghallgatásán azt vallotta, Lynch beavatkozott a Hillary Clinton szerver-ügyében folyó nyomozásba.
Még a héten szavazni akar a washingtoni szenátus az Obamacare visszafordítását célzó egészségbiztosítási törvénytervezet ügyében. A képviselőház már elfogadta saját változatát, a republikánus szenátorok azonban nagy titokban új szöveget írtak, amelyet csak múlt héten hoztak nyilvánosságra. Első körben négy konzervatív republikánus szenátor jelezte, hogy nem hajlandók megszavazni a tervezetet, köztük Rand Paul, tavalyi republikánus elnökaspiráns.
A négyesfogathoz egy ötödik szenátor, a nevadai Dean Heller is csatlakozott, ők keveslik a szigorításokat. A Washington Post jelentése szerint több mérsékelt republikánus szenátor, köztük az alaszkai Lisa Murkowski is gondot okozhat, ők az új törvény súlyos szociális kihatásai miatt aggódnak. Trump is beszállt a lobbizásba, de Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségi vezetője így sem lehet biztos, hogy a csütörtökre tervezett voksoláson átmegy a Trumpcare néven emlegetett javaslat.
