Egyre mélyül az egészségügyi-humanitárius vészhelyzet Jemenben, a fenyegető katasztrófáról azonban az iraki-szíriai háború és a Katar kapcsán kirobbant Öböl-válság elvonja a nemzetközi figyelmet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szombaton ismét megkongatta a vészharangot, de félő, hogy hiába. A jemeni kolerajárvány a legsúlyosabb a világon, napi mintegy ötezer újabb megbetegedés történik, és a fertőzött száma már meghaladja a 200 ezret, jelentette be közleményben szombaton a világszervezet.
A 2014 márciusa óta háború sújtotta Jemenben (amely a járványhoz hasonlóan ugyancsak kiesik a nemzetközi érdeklődés látóköréből) hosszú ideje komoly humanitárius vészhelyzet állt elő, a kolera miatt május közepétől hirdettek szükségállapotot az Irán által támogatott húszi lázadók. Akkor még csak a fővárosban, Szanaában dühöngött a kolera, azóta országos méretűvé vált a járvány, mind a 23 közigazgatási régióban felütötte a fejét. A WHO néhány nappal a szükség állapot kihirdetése után figyelmeztetést adott ki, hogy példátlanul gyorsan terjed a kolera Jemenben, négy hét alatt több mint 23 ezren fertőződtek meg és 242-en haltak meg a betegségtől. Az azóta eltelt két hónapban megtízszereződött a megbetegedések száma, az elhalálozások száma meghaladta az 1300-at a szükségállapot ellenére, a betegeknek pedig csekély az esélyük a gyógyulásra, hiszen az ENSZ jelentései szerint már alig van működő egészségügyi intézmény az országban, és azok, amelyek úgymond működnek is, igencsak korlátolt gyógyítási lehetőségekkel rendelkeznek. A húszik által uralt területek gyakorlatilag blokád alatt vannak, a Szaúd-Arábia vezette arab országok katonai koalíciója teljesen elszigeteli a lázadó országrészt. Az ENSZ-nek a 2014 márciusában kezdődött háború során először sikerült elérnie néhány napos humanitárius tűzszünetet, a segélyek azonban nehezen gyűlnek, és még nehezebben jutnak el a címzettekhez. A lakosság éhezik és nem jut biztonságos ivóvízhez. A köztisztasági szolgáltatások nem működnek, a szemétszállítás hiánya pedig az ivóvíz fertőzöttségét eredményezi, ami a járvány terjedésének kedvez. A lázadó területek teljes infrastruktúrája romokban hever a több mint két éve tartó légicsapások miatt, amelyek halálos áldozatainak száma meghaladta már a tízezret. A kolera azonban még pusztítóbb lehet, a WHO jelentés szerint az elkövetkező időszakban a megbetegedések és elhalálozások számának növekedésével kell számolni a meleg miatt is.
Jemen 26 millió lakosából 17 millióan éheznek, legkevesebb 3 millió gyerek alultáplált. A nemzetközi segítség pedig késlekedik az ENSZ minden erőfeszítése ellenére. A világszervezet tagországainak áprilisi vállalása, az egymilliárd dollár segély összegyűjtése egyelőre késlekedik, holott ez is csak a tűzoltáshoz szükséges összeg fele lenne. A húszi lázadó hatóságok tehetetlenek, nem tudnak megbirkózni a kolera terjedésével, a nemzetközi humanitárius segélyszervezetekhez fordultak segítségért. Csakhogy ezeknek a szervezeteknek és adományaiknak el is kellene jutniuk a háború és kolera uralta térségbe, amelyet egyelőre a szaúdi vezetésű arab koalíció tart „zár alatt” minden nemzetközi felháborodás és tiltakozás, szankciók nélkül.
Ramadán végi merényletkísérlet
Az utolsó pillanatban ugyan, de a szaúdi hatóságok megakadályozták egy öngyilkos merénylő támadását az iszlám legszentebb helye, a mekkai nagymecset ellen. A merénylőt a hatósági felszólításra nem megadta, hanem felrobbantotta magát, de a robbantásban ő volt az egyetlen áldozat. Tizenegyen megsebesültek, egy ház összedőlt a nagymecset közelében. A támadás időzítése nem véletlen volt, az iszlám legszentebb helyének számító nagymecsetben a ramadán utolsó péntekét ünnepelték a világ minden sarkából összesereglett hívők. (Tavaly a ramadán végén az iszlám másik szent városában, Medinában történt öngyilkos merénylet.)
Szaúdi hivatalos közlés szerint egy külföldről irányított terrorszervezet áll a mekkai merényletkísérlet mögött. A rijádi hatóságok öt embert letartóztattak Mekkában és Dzsiddában, de más részletet nem közöltek. Nem hivatalosan Katart gyanúsítják a terroristák támogatásával. A Katar elleni blokád indokaként is a terrorizmus támogatását hozták fel a szaúdi „irányítású” öbölmenti- és hozzájuk csatlakozó országok, ám Rijád legfontosabb szövetségese, Washington is azt kérte, tényekkel támasszák alá azt, hogy Katar terroristákat támogat. Törökország pedig csapatokat küldött Katarba, hogy megvédjék az emirátust egy esetleges katonai lerohanással szemben.
Álom volt az iszlám állam
Az Iszlám Állam terrorcsoport azzal, hogy néhány napja, június 21-én felrobbantotta azt a moszuli nagymecsetet, amelyben 2014 júniusában Abu Bakr al-Bagdadi kikiáltotta a kalifátust, tulajdonképpen beismerte vereségét, azt, hogy „államként” legyőzték. Az IS elleni háború valóban a végéhez közeledik, Moszulban már csak mintegy 300, magát elsáncoló, igaz, több ezer embert élő pajzsként használó dzsihádista küzd, szíriai fővárosukban, Rakkában is egyre mélyebben nyomulnak előre a felszabadító csapatok, a kurd erők, a nyugatiak által támogatott lázadók valamint a kormányerők. Mindez azonban nem jelenti a terrorizmus legyőzését, a terrorcsoport elkeseredettségében egyre több merényletet hajt végre a térségben.