A CEU nemcsak jó szakembereket képez, hanem kritikus állampolgárokat is. Mit jelent ez? Nemcsak azt, hogy valaki törvénytisztelő, hanem nem hagyja, hogy manipulálja a hatalom és kritikus. Nem engedi azt sem, hogy a hatalom meggyőzze arról, a világok legjobbikában él - mondta Mario Vargas Llosa Nobel-díjas író tegnap az egyetemen az oktatás szabadságról szóló konferencia záróbeszédében.
Michael Ignatieff (jobbra) a nyelv mágusaként mutatta be Mario Vargas Llosát
A rendezvényen Michael Ignatieff rektor bejelentette, hogy pénteken kezdődnek New Yorkban a CEU-val kapcsolatos tárgyalások a magyar kormánnyal. Bár a kabinet korábban abbéli szándékát hangsúlyozta, hogy csak az amerikai szövetségi kormányzattal tárgyalna a Közép-Európa Egyetem működéséről és sorsáról, két hónap elteltével elfogadta, hogy az oktatás az Egyesült Államokban tagállami hatáskör, a CEU ügye pedig New York államhoz tartozik.
Altusz Kristóf miniszterelnöki megbízott három hete vette fel a kapcsolatot a New York-i kormányzattal, azokban a napokban, amikor Ignatieff bejelentette, hogy a CEU minden oktatási és tudományos tevékenységét Budapesten fogja végezni a 2017-18-as tanévben. Michael Ignatieff a nyelv mágusaként mutatta be az irodalmi Nobel-díjas perui szerzőt, aki nemcsak író, hanem a rektor szerint egy olyan politikai személyiség is, aki nem félt megvédeni a szabadságot akkor sem, amikor az nem volt könnyű. Ezt Vargas Llosa megtette mostani, majdnem félórás előadásában is, amelyben összeesküvésnek nevezte a CEU ellehetetlenítésére tett kísérletet.
Mario Vargas Llosa szerint egy komoly akadémiai intézménynek kötelessége jó állampolgárokat nevelni. Úgy gondolja, szerencsések vagyunk, hogy a demokrácia legrosszabb ellenségei, a nácik, a fasiszták és a kommunisták már legyőzettek. A Szovjetunió összeomlott, mert nem tudta kielégíteni a lakosság alapvető becsvágyait, Kína pedig ugyan még diktatúra, de gazdasága kapitalista. A demokrácia ellenségei most a demokrácián belül vannak, ezek pedig a populizmus és a nacionalizmus, ami sokszor egybeesik - monda Vargas Llosa, aki szerint a nacionalizmus a globalizmus miatt vereséget szenvedett, és sokan félnek emiatt, többek között a határok megnyitásától is. - Sokan arra vágynak, amiről Karl Popper is beszél, azaz a törzsi társadalmakhoz való visszatérésre. Ez visszalépés egy primitív világba, amelyben mindenki ismer mindenkit, mindenki ugyanazt a nyelvet beszéli, a hitek, szokások is ugyanazok. Ez a törzsi csábítás húzódik meg azon összeesküvés mögött, amellyel be akarják zárni a CEU-t - jelentette ki az író, aki szerint a kritikus szellem veszélyt jelent a magyar kormány számára, amelynek CEU elleni akciója a populizmus megnyilvánulása.
Mario Vargas Llosa 1936-ban született Arequipában. Perui író, újságíró, irodalomkritikus, akadémikus. Már első regénye, az 1962-ben megjelent A város és a kutyák meghozta számára a nemzetközi elismerést. 2010-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat. 1990-ben indult a perui elnökválasztáson.
Fiatalkorában szocialistának vallotta magát, a szocialista ideológiában azonban csalódott, és a liberális demokrácia védelmezőjévé vált. Gyakran megnyilvánul közéleti kérdésekben, kiállt a CEU mellett is. Legutóbb idén jelent meg regénye magyarul Öt sarok címmel.
Vargas Llosa nagyszerűnek tartja azt a világszintű megmozdulást, amely a CEU ellenes törvénymódosítást követte. - Szerte a világon ezrek megértették, hogy mi történik itt. Ez egy fontos csata a jövő Európájáért, amit most építünk, ami a szabadság kultúrájának történetében a legambiciózusabb projekt. Hetven éve béke van a kontinensen, ami a történelem során magát pusztította - fejtette ki Vargas Llosa, és hozzátette, hogy az európai projekt sem tökéletes. - Megvédeni a CEU-t azt jelenti, hogy megvédjük azt, ami Európa akar lenni, a szabadság kultúrájának alkotása. Ami kitermelte a legfontosabb társadalmi, kulturális, politikai eredményeket az emberek történelmében - mondta és optimistán kijelentette azt is, nem hiszi, hogy a konspiráció az akadémia szabadsága ellen győzni fog. Ha sikerülne, akkor az Európa projektjére nézve is fenyegetést jelentene. Szerinte ha megnyerjük a csatát, akkor nagy eséllyel a háborút is a populizmus és nacionalizmus ellen.
- A szabadság nem felosztható, nem lehet csak egy részét használni. Ha van gazdasági szabadság, de politikai nincs, akkor a gazdasági nem fog működni, és ez fordítva is így van. Vannak kockázatai a szabadságnak, de vannak rendkívüli eredményei is. Ilyen a béke és a jogállam, ami megvéd a politikai önkénytől. A hitek és meggyőződések különbözőségének köszönhetően a demokrácia az egyetlen olyan rendszer, ami tanul a hibáiból - mondta az író és megemlítette Soros Györgyöt, az egyetem alapítóját is, akit sokan utálnak, de még többen vannak, akik a demokratikus berendezkedések támogatása miatt hálásak neki. Peruban is segített a korrupt diktatórikus rendszer ellen.
New York állam, amellyel ma kezdődnek a kormány CEU-val kapcsolatos tárgyalásai, a negyedik legnépesebb amerikai állam (19,8 millió lakos), a népsűrűséget tekintve az élen áll, fővárosa, New York 8,5 millió lakosával a legnagyobb amerikai metropolis, 2016-ban Kalifornia és Texas után a harmadik legmagasabb GDP-t állította elő, az Egyesült Államok bruttó nemzeti termékének a 8,6 százalékát.
Két állami egyetemnek, számos neves magánegyetemnek és főiskolának ad otthont. A keleti parti állam jellemzően demokrata többségű, 29 elektora van az 538 tagú elektori kollégiumban. Az állam kormányzója 2011 óta a demokrata Andrew Cuomo, apja, Mario Cuomo 1983 és 1995 között három terminuson keresztül szolgált kormányzóként. Az idősebb Cuomót váltotta 1995-től 2006-ig a magyar származású, republikánus George Pataki. Az idén a 60. évét betöltő Cuomót már többször győzködték, hogy induljon a demokrata elnökjelöltségért. E. É.
Az egy órából Vargas Llosa csak felet használt ki beszédével, így a hallgatóság is kérdezhetett. Ezekre válaszolva az író beszélt például arról, hogy téves az a globalizációval szembeni előítélet, hogy ezáltal uniformizálódik a világ. Szerinte a kultúrák gazdagodni fognak az együttéléssel. A vallás után szerinte a határok okozták a legtöbb háborút, a globalizáció azonban nem azt jelenti, hogy a nemzetek eltűnnek, hanem inkább azt, hogy megváltoznak. Vargas Llosa nemcsak író, hanem politikai személyiségként is próbált fellépni Peruban, 1990-ben indult az elnökválasztáson, de alulmaradt. Több más latin-amerikai íróhoz hasonlóan - például Roberto Bolano, Eduardo Galeano, Carlos Fuentes és Gabriel Garcia Marquez - ő is rendszeresen megnyilvánul közéleti kérdésekben és politikai ideológiai szimpátiáit sem titkolja. Számára a politikai és az irodalom alapvetően összekapcsolódik, de nemcsak műveinek témáiban nyúl gyakran a diktatórikus berendezkedés bemutatásához, az irodalomnak általában fontos szerepet tulajdonít az elnyomó hatalommal szembeni ellenállásban. -Miért gyanús a diktatúrák számára az irodalom, miért alkalmaznak cenzúrát, a kontroll rendszereit? A könyvek veszélyesek, fenyegetik a hatalmat, mert tájékoztatják az embereket arról, ami a tévében, rádióban nem hangzik el. Régen Magyarországon is úgy olvasták a könyveket, hogy azt akarták megtudni, mi volt az országban. Amikor egy jó könyvet olvasunk, majd visszatérünk a való világba, rájövünk, hogy a könyv tökéletes világa jobb mint a való világ. Ez elégedetlenséget szül, ami rossz egy diktatúrának, amely tökéletesnek mondja magát - mondta.
Vargas Llosa előadása és így az egész napos konferencia is derűlátó hangulatban ért véget. De mi lesz, ha mégsem sikerül megvédeni az egyetemet? - kérdezte az egyik hallgató. - Sikerülni fog - ez volt az író azonnali válasza, és hozzátette, hogy a populizmus ellen nehezen lehet harcolni, mert különböző maszkok mögé bújik és könnyen alkalmazkodik. Nem így van ez Magyarországon, itt ugyanis nem használ maszkokat. Sokkal könnyebb ellene harcolni is.
