Rózsabokrok és árvácskák borítják a Nógrád megyei Berkenye főutcáját, szemetet pedig hosszas keresgélés után sem találtunk. Mintha tényleg "abban az Európában" járnánk. „Szeretjük a rendet és a szépet” – magyarázza a "titkot" Schmidt Józsefné. A német nemzetiségű falut 28 éve vezető független polgármester 1990 előtt tanácselnök volt, akkor álmodta meg, hogyan is kellene kinéznie Berkenyének. „A költségvetésből képtelenség gyarapodni, ezért hoztuk létre 1992-ben a Berkenye Faluszövetkezetet. Szántóföldeket műveltünk, gyümölcsösöket telepítettünk, mezőgazdasági gépeket vásároltunk, majd 1994-ben 62 millió forintos beruházással 300 tonna kapacitású hűtőházat építettünk. A szövetkezet Berkenye megmentője” – mondja Schmidtné és valószínűleg igaza van, hiszen a szövetkezet jelenleg is 50 embert foglalkoztat.
8-10 éve 500 tonna málna termett Berkenyén. Most az egész országban terem ennyi
„Itt nem várnak segélyre az emberek. Nem volt az régen rossz, hogy minden faluban volt téesz. Hatalmas gazdasági támaszt nyújtottak” – hangsúlyozza a polgármester. Más segítségre ugyanis valóban nem igazán számíthatnak. „Mióta polgármester vagyok, egy főmufti sem járt itt. Utoljára Gőgös Zoltán volt a faluban, még a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkáraként. Az MSZP azért nem, jön ide, mert Berkenye jobboldali falu. A Fidesz meg azért nem, mert úgyis tudja, hogy jobboldaliak vagyunk” – érzékelteti a helyzetet Schmidtné. „A pártok olyanok, mint a bankok. Nekem, akinek 20 éve vezeti a számlám, drágábban adja szolgáltatásokat, mint annak, aki az utcáról megy be a bankfiókba. A hűség semmit sem ér.”
Viszont a gyümölcs például elég sokat. A környéken mindig nagy hagyománya volt a gyümölcstermesztésnek. Különösen a bogyósokhoz értettek. Egy helyi legenda szerint az 1950-es években jelent meg a faluban a málna. „Nyolc-tíz évvel ezelőtt 500 tonna málna termett. Most az egész országban terem ennyi” – mondja Schmidtné. Berkenyében mára csak mutatóban maradtak málnaföldek. „Tulajdonképpen vége a málnatermesztésnek, mert az állami támogatást előbb megkurtították, majd megszüntették. Fontos ok az is, hogy ma már az embereknek nincs annyi szabadidejük, amit „egy málna megkíván”.
A gyümölcs pedig tényleg igényli a törődést. „Reggel 5-re jöttünk, délután 3-ig itt vagyunk” – mondta szűkszavúan egy munkás a nógrádi falu egyik megmaradt málnásában. Más kérdésünkre nem akart válaszolni, mert – mint mondta – fél. Mari viszont közlékenyebb, megmagyarázta, hogy a kollégája csak az M1-et nézi, és retteg. „Ezt tették az emberekkel. Beléjük táplálták a félelmet”. Az 57 éves nő, már az ötödik nyarát tölti a berkenyei málnásban. „A pénz szar, viszont a főnök rendes” – magyarázza. Mari szívesen beszél a politikáról is, szerinte az összes párt csak a saját zsebét akarja megtömni, az emberek felőlük nyugodtan megdögölhetnek. A málnaszedő asszony imádja Berkenyét – több mint tizenöt éve a falu lakója -, de szívesen megnézné a fővárost is, hiszen eddig csak egyszer járt Budapesten. Tovább is faggatnánk, de viszonylag kedvesen elhajt bennünket, ugyanis „a málna nem szedi le magát”. Meg annyira nem is rendes az a főnök.
Mi lesz, ha teljesen elfogy a málna? – kérdezzük a polgármestert, miután visszatérünk a gyümölcsöcsből. „A hűtőház – a fiam vezetésével - újabb és újabb fejlesztései már a bogyós gyümölcsök tisztítását, magozását, fagyasztását és csomagolását szolgálják. A gyümölcsöket több száz gazdától vesszük át, leginkább Nógrád megyéből. Muszáj előre tekinteniük” – válaszolt optimistán Schmidtné. A következő pillanatban viszont alábbhagy a pozitív kisugárzás. „Két évig még remélem ugyanilyen szép lesz minden, viszont 2019-ben, 70 évesen befejezem. Nem látom ki az, aki átvenné a polgármesterséget, a gyerekeim hallani sem akarnak róla. Ha nem így fog kinézni Berkenye, mint most, akkor nagyon fog fájni a szívem.”
A málnát arany áron mérik, kilójáért 2600-2800 forintot is elkérnek a piacokon. Nem valószínű, hogy ennél sokkal olcsóbb lesz az augusztus elejéig tartó szezon ideje alatt.
Ennek egyik oka, hogy, az elmúlt negyedszázadban mintegy 90 százalékkal csökkent a málnaültetvények területe Magyarországon és jelenleg alig 300 hektáron termelnek piacra a gazdák. Egykor évi 10 ezer tonna málnát szüreteltek a 3-4 ezer hektárról. Jutott bőven a hűtőházakba, és jelentős volt az export is. Ma már az évi 1000-1200 tonna málnatermésből egyáltalán nem jut hazai feldolgozásra. A mélyhűtött málna importból származik. A hazai termés döntő részben még frissen a piacokra kerül.
A hazai málnások visszaszorulásáért a globális felmelegedés okozta éghajlatváltozás is felelős. A málna a hűvösebb, páradús környezetet igényli. A kedvelt gyümölcs mára a Börzsönybe, a Duna-kanyar néhány településére szorult vissza.
A kedvezőtlen változások miatt jelenleg már a hektáronkénti átlagtermés csak 30-50 százaléka a nagy málnatermelő lengyelországi területeken elérhető mennyiségnek, így nem is versenyképes a magyar málna.
Ráadásul ez a gyümölcs nagyon élőmunka igényes és ez alaposan megdrágítja a termesztését.
B. T.
