Jelenleg egynapos beavatkozást a járó beteg ellátók csak akkor végezhetnek, ha egy kórház vállalja, hogy műtéti baleset, szövődmény, vagy egyéb baj esetén átveszi a páciensüket, és biztosítja az intenzív ápolását is. Ezért a készenlétért évente 1-4 millió forintot számlázhattak egy-egy szakrendelőnek a kórházak. Ha a kormány - konkrétabban az egészségügyi államtitkárság - által most tervezet, új jogszabály hatályba lép, ez a lehetőség megszűnik még azokban az esetekben is, amikor egy magánszolgáltató fizető betegeit kell menteni. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár szerint a jogszabály-módosítással az a kormányzat célja, hogy minél több rendelő vállalkozzon egynapos műtétekre, és ez a most még meglévő díj ne legyen akadálya ennek.
A Magyar Kórházszövetség azonban tiltakozik a terv ellen. Most ugyanis a kórházak évente mintegy 100 millió forint „extra pénzhez” jutnak ezért a biztosításért. Ráadásul egy másik jogszabály azt írja elő a számukra, hogy a magánszolgáltatónak csak piaci árért adhatnak szolgáltatást.
A térítési díj eltörlését a Medicina2000 Járóbeteg Szakellátó Szövetség kezdeményezte. A szervezet vezetője, Pásztélyi Zsolt szerint a kórházak olyanért kérnek a szakrendelőktől pénzt, ami egyébként is a feladatuk. Az összeg, amit a készenlétért elkérnek szerinte sok, a járóbeteg szakellátók éves bevételének a tíz százaléka. Ez méltánytalan, hiszen ezen az alapon szinte mindenki kérhetne a magyar ellátórendszerben térítést a másiktól. Pásztélyi közölte: a 2014-ben elvégzett 18 ezer egynapos beavatkozásból mindössze 23 alkalommal volt szükség kórházi ellátásra: ebből 8 betegnél vérzéses szövődmény volt az ok, ötöt újra kellett újra kellett operálni, egy nosocomiális (azaz kórházi - a szerk.) fertőzés történt, egyet pedig az intenzív osztályon kellett ellátni. Ez utóbbi esetben a beteg szívritmus-zavara okozott problémát, tehát nem volt összefüggés a kórházi ellátás és az egynapos sebészet között, de egyébként ő is egy éjszakát töltött csak az intézményben, ahonnan sebkötözés nélkül küldték vissza reggel a szakrendelőbe. Mint azt Pásztélyi Zsolt elmondta: a kórházak az ellátásért egyébként kapnak finanszírozást, tehát nincs szükség arra, hogy a rendelkezésre állásért a szakrendelők külön fizessenek. A szakember reméli, hogy a szakminisztérium a pártjukra áll és eltörli ezt a köztelezettségüket.
A Kórházszövetség viszont arra kérte a kormányt: szabályozza pontosabban az intézmények által kérhető térítési díjat. Például, hogy csak a területükhöz tartozó betegeket legyen kötelező átvenniük. Szerintük ugyanis a készenlétnek vannak költségei, például több emberre, magasabb szintű ápolásra van szükség, és ha a többlet ellátással átlépik a havi betegellátási kvótájukat a biztosító nem is fizet. Lapunknak egy kórházi vezető úgy fogalmazott: nyilvánvaló, hogy az új szabállyal a döntéshozók a kiszervezett, egynapos sebészetek költségeit és kockázatait kívánják csökkenteni állami ellátás terhére.
