A tagállamok tárcavezetőiből álló testület azt javasolja a magyar döntéshozóknak, hogy egyszerűsítsék az adórendszert, csökkentsék az alacsony jövedelműeket sújtó járulékokat és a versenyt torzító ágazati különadókat. A korrupció elleni hatékonyabb fellépést, és a közbeszerzési eljárások átláthatóságának garantálását is a fejlesztendő területek közé sorolták.
A Tanács szerint emellett át kell alakítani a közmunkaprogramot, valamint támogatni szükséges a hátrányos helyzetűeket is, annak érdekében, hogy részt vegyenek a többségi oktatásban. A három pontban összefoglalt ajánlások emellett tartalmazzák azt is, hogy ki kell terjeszteni a szociális támogatások rendszerét és növelni a munkanélküli segélyezés időtartamát.
A kormányközi törvényhozó testület egyébként szinte szó szerint átvette az Európai Bizottság májusban közzétett javaslatcsomagját, és csupán az indoklásban adott helyt egy-két magyar kifogásnak, valamelyest enyhítve az eredeti bírálatok erősségét.
Budapestnek sikerült elismertetnie a tagállamokkal, hogy erőfeszítéseket tesz a roma gyerekek iskolai szegregációjának megakadályozására, bár ezeket a Tanács továbbra is elégtelennek minősíti. A végleges változatban mérséklődött az e-közbeszerzés halogatására vonatkozó bizottsági kritika is. A magyar kormány ugyanakkor nem tudta elfogadtatni uniós partnereivel, hogy a szegénységi mutatók javulnak, sem azt, hogy a korrupció nem jelent komoly veszélyt az üzleti környezetre. Változatlanul benne maradt a szövegben az a — nyilvánvalóan az Uberre vonatkozó — megfogalmazás is, amely a hatóságok szemére veti, hogy továbbra is beavatkoznak a piaci versenybe, és szorongatják a független közlekedési szolgáltatókat. Az a magyar érvelés, hogy ebben az esetben a kormány csupán az engedély nélküli személyszállítással szemben lépett fel, nem talált értő fülekre Brüsszelben.
A Magyarországnak és a többi uniós országnak szóló ajánlásokat az állam- és kormányfők fogadják majd el hétvégi brüsszeli találkozójukon.
