A várakozásoknak megfelelően a Mozgásban a Köztársaság (LREM) nevű párt szerezte meg a legtöbb mandátumot. Emmanuel Macron számára némi üröm az örömben, hogy a részvétel kirívóan alacsony volt, a távolmaradók aránya elérte az 56,6 százalékot, pedig már az előző vasárnapi első forduló 49 százalékos részvételét is rekord alacsonynak nevezték. Az ok: az emberek nagy része kiábrándult a tradicionális pártokból, beleértve a Nemzeti Frontot is. Sokan ezért új utakat keresnek, Macronban egyelőre megbíznak. Akadtak olyanok is, akik azért nem éltek szavazati jogukkal, mert az első forduló után már lefutottnak látták a voksolást. Amint a Twitteren egy hozzászóló találóan megfogalmazta: úgy érezték, csak Macron és Macron között választhatnak. Az elnökválasztás előtt néhány hónappal még úgy látszott, a szocialisták Waterloo-ja következik, végül azonban nemcsak Francois Hollande pártja, hanem a konzervatívok és a Nemzeti Front is nehezen helyrehozható károkat szenvedett. Az okok közé sorolható az is, hogy a franciáknak elegük van a kampányokból. Az eltelt kilenc hétvégéből négyen rendeztek valamilyen voksolást.
Macron a törvényhozás nagy támogatásával viheti véghez reformjait. Elsők között fogadhatják el az igazságügyi törvényeket. Keményebb időszak vár a parlamenti képviselőkre, egy a Francois Bayrou igazságügy-miniszter által jegyzett javaslat szerint. Macron már korábban megpendítette, hogy csökkentené a képviselők számát. Jelenleg az alsóházban 577, a szenátusban 348 honatya foglal helyet. A képviselők nemcsak mandátumuk alatt, hanem már a parlamenti választás előtt legalább egy évvel nem vállalhatnak tanácsadói tisztséget. A korrupcióért elítélt személy nem lehet képviselő.
A második fordulóba összesen 1146 jelölt került be, közülük, 454-en a LREM jelöltjei voltak. A legtöbb női jelöltet Macron pártja sorakoztatta fel.