Így 2019-től már várnánk is tengeren, cseppfolyós formában szállított gázt a Krk-szigeteki lefejtő felől. A hosszú évek óta vajúdó terminálterv megvalósítása az év elején, egy harmincmilliárd forintos uniós támogatási döntés óta kapott lendületet. A horvát-magyar energetikai kapcsolatokat viszont jelentősen teheli az INA ügye: az ottani, instabil helyzetű kormány megvenné a horvát energiacég Mol-tulajdonban lévő felét. Ez elől Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint nem zárkózunk el, bár a Molnak csak a negyede állami. Noha Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég felmelegítette a hazánkat Szerbia felől elérő orosz Déli áramlat-gávezetéktervet is, úgy tudjuk, erre kormánykörökben se látnak túl sok esélyt. Korábbi információnkat, miszerint az orosz állami Gazprom lefoglalta volna nyugati és északi (összes nem Gazprom-gázt szállító) vezetékünket, de a magyar állam ezt megtiltotta, kérdésünkre Aradszki András energiaügyi államtitkár arra hivatkozva nem kívánta kommentálni, hogy a döntést a kormánytól független közműhivatal hozta meg.