- Balhé gyümölcsfronton is - Eltűnt a termelők pénze

Magyar Zoltán jobbikos országgyűlési képviselő ebben az ügyben kérdést intézett Fazekas Sándor agrárminiszterhez. Arra volt kíváncsi, hogy "Miért nem segítenek a becsapott Gyöngyös környéki termelőkön?" A szaktárca vezetője válaszában egyebek mellett azt írta, hogy: "A Csépány és Társai Zöldség Gyümölcs és Konzervipari Nagykereskedelmi Kft.-ről a társaság összes gépe és berendezése értékesítésre került és abból a beszállítók követelései kielégítésre kerültek." A beszállítók azonban ebből az úgynevezett kielégítésből semmit sem kaptak.

Fazekas a felvásárlóknak, termelőknek is írt egy levelet 2017. április 27. keltezéssel, amelyben oldalakon át különböző pályázatokat ajánlgatott nekik. Csakhogy az érintettek többsége a pénzét akarja, ráadásul éppen a ki nem fizetett terményeik miatt a pályázati önrészre amúgy sem lenne forrásuk.

Korábban megvolt az állandó korrekt vevőm, de a kft. ügyvezetője könyörgött, hogy neki is adjak el meggyet, amibe sajnos belementem, ez a döntésem 18 millió forintomba került - mondta el a Népszavának Vincze István, aki Tiszakécske-Tiszabög térségében vásárolja fel a gazdáktól a gyümölcsöt. Szerencsére nem szakadt meg a kapcsolata a régi vevőjével, de a veszteség miatt több más társához hasonlóan kénytelen lemondani a telepe fejlesztéséről.

A 100 milliós kár ellenére sem indított nyomozást a rendőrség

Nála is sokkal rosszabbul járt Szarka László dömsödi vállalkozó, aki Pest, Heves és Hajdú-Bihar megyében is vásárolt meggyet a gazdáktól. Évente terméstől és szerződésszámtól függően 50-100 vagon gyümölcsöt szállított a kft.-nek. A számlái szerint 2014-2016. között összesen mintegy 100 millió forintja ragadt bent, miközben ki kellett fizetnie a 27 százalékos áfát, ami ennél az összegnél 27 millió forintot jelent.

Hiába fordultam az adóhatósághoz, mert ott azt mondták, az árumozgás megtörtént, az áfa befizetés jogszerű volt, ezért az áfát mindenképpen be kellett fizetnem és azt nem is kaphatom vissza akkor sem, ha a partnercég nem fizette ki - mondta lapunknak Szarka László. A hiányzó bevétel miatt jelentős mértékben kiszorult a piacról, hiszen sok gazda tartott attól, hogy fizetési nehézségei lesznek. A felvásárló azt is elmondta, többen elhatározták, hogy a késztermékkel váltják ki a nekik járó vételár legalább egy részét, de már nem találták az üzem udvarán a korábban raklapokon ott tárolt meggybefőtt készleteket.

Szarka László levelet írt a miniszterelnöknek, aki a Földművelésügyi Minisztériumba küldte át a segítség kérő írást. Onnan érdemi válasz nem érkezett. Az Igazságügyi Minisztérium tavaly karácsony előtt küldött válaszában sajnálatát fejezte ki és kellemes karácsonyi ünnepeket kívánt. Az elmaradt járandóság miatt az elkeseredett vállalkozó feljelentést tett az illetékes járási rendőrkapitányságon, ahonnan a Pest megyei Rendőr-főkapitányságra továbbították a feljelentést. A vállalkozó megfogalmazása szerint azzal dobták vissza a feljelentését, hogy ilyen nagyságrendű üggyel nem foglalkoznak, de nem indokolták meg, hogy a 100 millió forint túl sok, vagy túl kevés a nyomozás elindításához.

Telefonon megkerestük Csépány Gábort is, aki 2014-ig a felszámolás alá került cég ügyvezetője volt, de elfoglaltságára hivatkozva későbbi időpontra ígért választ. A felszámoló cég képviselője, aki a Csépány és Társai Kft. projektet kezeli, nem kívánt nyilatkozni. Kérdésünkre, hogy igazak-e azok a híresztelések, melyek szerint már a Csépány Kft. üzemi ingatlanait is eladták, annyit válaszolt, hogy az érintettek mindent megtudhattak a felszámolási jegyzőkönyvből. A lapunk által megkérdezett beszállítók egyike sem kapott semmilyen dokumentumot a felszámolásról.

A 72 pénzére váró beszállítót képviselő jogász a Népszavának elmondta, hogy a felszámolási eljárás még nem fejeződött be, de idén, vagy legkésőbb jövőre véget érhet. Az ügyvéd jelezte: ő elküldte a felszámolással kapcsolatos eddigi dokumentumokat. Szarka László azonban azt állítja, ez csak csütörtökön történt meg, miután ő telefonon kérte a jogi képviselőt az iratok elküldésére. Az ügyvéd lapunkkal közölte, a kft. jelzáloggal terhelt ingatlanára és eszközeire már kiírták az árverési pályázatot, de úgy vélte, a meglévő vagyon nem nyújt fedezetet valamennyi hitelező igényeinek a kielégítésére. A befolyt összegből legföljebb a pénzintézetek kára, vagy annak egy része térülhet meg a hitel nagysága miatt, a termelők és a felvásárlók csak az állami segítségben reménykedhetnek. Ráadásul a csődtörvény értelmében, még a kishitelezők között is létezik rangsor, így a termelők megelőzik a felvásárlókat. Ebben az esetben ez csak elvi lehetőség, mert egyik kategória sem számíthat a pénzére.

A jogász ugyan konkrétumokat felhatalmazás híján nem kívánt mondani, de úgy vélte, a beszállítók állítása, hogy eddig egyetlen forintot sem kaptak, megfelel a valóságnak.

Ez az eset sajnos nem egyedülálló, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szinte teljes vertikumában tapasztalhatók visszaélések - jegyezte meg Magyar Zoltán a Népszavának. Sok esetben a dokumentumokból visszakövetkeztethető, hogy a tulajdonosok tudatosan készültek arra, hogy a számukra megfelelő pillanatban viszik csődbe a vállalakozásukat. Az ilyen esetekben a mindenkori kormány felelősségén túl a nyomozó hatóságoknak is sokkal nagyobb szerepet kellene vállalni.

Az ellenzéki képviselő elmondta, ebben a konkrét esetben is igyekszik a kormánynál elérni, hogy az önhibájukon kívül ilyen helyzetbe került beszállítók megkapják a jogos jussukat. Erre egyedi elbírálással van lehetőség. A legfontosabb az lenne, hogy a beszállítók saját tulajdonban építsék ki a teljes termékpályát a termeléstől a feldolgozásig, sőt, az értékesítésig. Ezzel elkerülhetők lennének a mezőgazdaságban ma még gyakori fizetési visszaélések - tette hozzá a képviselő.