;

Európai Unió;nyugdíj;

- Méltánytalan különbség a nyugdíjak között

Sokkal kevesebb nyugdíjat kapnak a nők az uniós országokban, a különbség 40 százalékos. Az Európai Parlament lépéseket sürget.

Sürgősen kezelni kell a férfi és női munkavállalók közötti munkahelyi, fizetésbeli különbségeket, ezzel együtt meg kell szüntetni a nemek közötti nyugdíjkülönbséget, ami jelenleg mintegy 40 százalékos a 65 év felettiek körében - közölte az Európai Parlament (EP). Európában a nők átlagosan 16 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, a bérekben megmutatkozó különbség pedig még tovább nő, ha nyugdíjba mennek. Az aránytalanságok az elmúlt öt évben csak növekedtek.

Az országok között azonban nagy az eltérés. A férfiak és nők közötti nyugdíjkülönbségek Észtországban (3,7 százalék), Szlovákiában (8,3 százalék) és Magyarországon (13,2 százalék) a legalacsonyabbak - igaz, ezekben az országokban a nyugdíjak összege eleve nem túl magas. A legnagyobb különbségeket Nyugat-Európában mérték, Németországban például 46,5 százalékot, Hollandiában 46 százalékot.

- Nyilvánvaló, hogy valami nem jól működik. Elfogadhatatlan és igazságtalan ez a helyzet, ami számos nyugdíjba vonuló nőt kényszerít arra, hogy elveszítse anyagi függetlenségét, valamint az elszegényedés is fenyegetheti őket - nyilatkozta Constance Le Grip, az EP Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságának tagja. Hozzátette: azt javasolják, hogy az Európai Bizottság és a Parlament dolgozzon ki egy olyan európai szintű stratégiát, amely arra ösztönzi a tagállamokat, hogy megvizsgálják az egyenlőtlenségeket és tegyenek azok csökkentéséért.

Az EP szerint a nemek közötti nyugdíjszakadék elsősorban a nők munkaerőpiaci helyzetének, valamint a munkahelyen és a családi életben is tapasztalható egyensúlytalanságok egyenes következménye. A nők jelentős része (32 százaléka) csak részmunkaidőben dolgozik, a férfiaknál ez az arány 8 százalék. Emellett sokszor kevesebb órabérért kell dolgozniuk. A nyugdíjkülönbségekben nagy szerepe van annak is, hogy a nők családi kötelezettségeik (elsősorban gyermeknevelés) miatt kevesebb időt töltenek aktív dolgozói státuszban.

A képviselők a következő intézkedéseket látják szükségesnek: fel kel lépni a nemi diszkrimináció és sztereotípiák ellen, különösen a munkaerőpiacon. Tiszteletben kell tartani az egyenlő munkáért egyenlő bért elvét, emellett lehetővé kell tenni a nők számára, hogy hosszabb ideig, rövidebb megszakításokkal dolgozhassanak. A nyugdíjaknál figyelembe kell venni a gyermekneveléssel, vagy más családtagok gondozásával töltött időt.

Továbbá rendezni kell a munkahely és a családi élet közötti egyensúlytalanságokat. Ennek részeként a férfiakat is ösztönözni kell arra, hogy éljenek szülő, apasági szabadságuk lehetőségével. Ezzel együtt biztosítani, bővíteni kell a helyi, minőségi és megfizethető gyermek- és idősgondozási létesítményeket. A nyugdíjazási rendszer korrekciójánál pedig figyelemmel kell lenni a legsebezhetőbb csoportok támogatására.

Az EP 433 igen, 67 nem szavazat, 175 tartózkodás mellett elfogadta a javaslatokat.

Ferenc pápa a június 28-i konzisztóriumon nevez ki új bíborosokat, egyebek mellett szegényebb régiókból, Maliból, Laoszból vagy El Salvadorból. A cél az, hogy tovább csökkentse Európa befolyását, amelynek – a katolikusok létszámát tekintve - még mindig aránytalanul nagy a szerepe pápaválasztó testületben, a Bíborosi Kollégiumban.