Az egyházfő programjában nagy hangsúlyt kap a peremen élők felzárkóztatása, ezért is nevez ki évről évre a szegényebb országokból bíborosokat. Célja a decentralizálás, a helyi püspöki konferenciák erősítése, éppen erről tárgyalt a héten a Vatikánban a bölcsek tanácsának is nevezett kilenctagú testület, amelyet a Szentszék működésének átalakításáért hozott létre pápává szentelésének évében, 2013-ban, s melynek tagjai már 20. alkalommal ültek össze.
Miközben a pápa több önálló kezdeményezést várna a helyi egyházaktól, a vatikáni bíborosokkal kapcsolatos türelme láthatóan fogytán van. A napokban leiratot intézett a Kúra bíborosaihoz arra kérve őket, jelentsék be, mikor hagyják el a Vatikánt, hova mennek, s mikor térnek vissza. Az olasz sajtónak sem voltak értesülései arról, melyik főpap miatt döntött így a pápa, s egy konkrét eset miatt jutott-e erre az elhatározására. Mindez azonban valószínűleg összefüggésben áll azzal, hogy konzervatív vatikáni főpapok nyíltan támadták a pápát bizonyos intézkedései miatt, különösen azért, mert megkönnyítette a szentségek kiszolgáltatását az elváltak és újraházasodottak számára. Marco Tosatti Vatikán-szakértő szerint az egyházfő így akarja megakadályozni az ultakonzervatívok „csúcstalálkozóit” a Szentszék falain kívül.
A bíborosoknak valójában már VI. Pál óta be kellene jelenteniük, hol tartózkodnak, ám ez a tradíció az évek során valahogy elsikkadt a mobiltelefon, a skype, illetve más chatprogramok elterjedésével. Angelo Sodano egykori államtitkár mindenesetre figyelmeztette a főpapokat erre a „nemes tradícióra”. Olyan vélemények is napvilágot láttak, amelyek szerint a pápa azért keményített be a bíborosokkal szemben, mert meg akarja előzni azt, hogy olyan helyeken bukkanjanak fel a nyári szünet alatt, amelyek nem éppen méltóak egy bíboroshoz.
Nem ez az első jele annak, hogy a pápa kezdi elveszíteni a béketűrését egyes önfejű főpapok ténykedése láttán. Múlt héten levelet írt a nigériai Ahiara egyházmegye papjainak, amelyben nyílt állásfoglalást követelt tőlük arról: hajlandóak-e engedelmeskedni a pápának. Ha ezt 30 napon belül nem teszik meg, felfüggesztés várhat rájuk. Az ultimátum azután született, hogy mind a mai napig nem voltak hajlandóak elfogadni egy 2012-ben kinevezett püspök beiktatását. Az argentin származású egyházfő stílusváltását azonban a Máltai Lovagrend nagymesterének év eleji lemondatása jelezte. Az egyházfő távozásra kérte fel a konzervatív Matthew Festinget, aki 2016 decemberében eltávolította a lovagrend egyik legmagasabb rangú tagját, a nagykancellár Albrecht Freiherr von Boeslager német bárót. Festing lépését állítólag az motiválta, hogy von Boeslager afrikai és ázsiai humanitárius missziói során nem akadályozta meg, hogy háborús övezetekben óvszert osszanak szét.
Ferenc pápa megválasztása óta hangoztatja, a párbeszéd, a konzultációk embere, ezért is hívta életre a bölcsek tanácsát. Ám mindinkább azt tapasztalta, hogy egyes ultrakonzervatív körök nem hisznek a dialógusban, hanem a háttérben áskálódnak vele szemben, s különféle csatornákon bírálják döntéseit. Mostani fellépése hasonlít ahhoz, ahogyan kezdetben – 1973 júliusa után – Argentínában, jezsuita tartományfőnökként kezelte az ügyeket. A La Civiltá Cattolica című lapban egykor így emlékezett: nem tartottam meg a szükséges konzultációkat. És ez nem volt jó. Ugyanakkor ha megbízok valakit egy feladattal, akkor tökéletesen megbízom benne, s nagy hibát kell elkövetnie ahhoz, hogy visszavegyem tőle a munkát”.
