A legsűrűbben közlekedő caracasi buszjáratokon mostanra megszokott látványt nyújt a „Bus Tv” stábja. A hat újságíró felszállás után menetjegyet vált, engedélyt kér a sofőrtől, majd amikor a busz elindul, a bemondó – akinek arcát egy kartonpapírból kivágott „televízió” szegélyezi – 2-3 percben felolvassa a híreket. Azokat, amelyeket a venezuelaiak aznap sem hallhattak a kormány által erősen cenzúrázott médiumokban.
A „buszhíradó” premierje május 27-én volt, s az elmúlt két hétben máris hazai és nemzetközi hírnévre tett szert a sajtószabadságért harcoló csapat, amelynek magyar származású tagja, Abril Mejías Romhany mesélt a Népszavának Caracasból az egyedi ötlet születéséről. „Claudio Lizardo, a csapat egyik tagja épp egy erőszakos tüntetésről tartott haza a fővárosban. Amikor a barátjával felszállt a buszra, úgy érezte, mintha egy kapszulába került volna, ahol teljesen más a valóság. Nyugalom volt. Úgy érezte, hogy valamit tenni kell, hogy az utasok is végre ráeszméljenek arra, valójában mi történik az országban” – mesélte a több mint két hónapja tartó kormányellenes tüntetésekre utalva Romhany, aki ekkor még nem ismerte Claudia Lizardót, csak azt tudta, hogy újságíróként valamit tennie kell a venezuelai kormány „dezinformációs hadjárata” ellen. Egy közös barátjuk mesélt neki Lizardo buszos ötletéről, és a két elképzelésből született meg két hét alatt a Bus Tv.
A hatfős csapat már 50 „adáson” van túl, általában heti háromszor szállnak buszra, s ilyenkor egész nap megy a híradózás. „Az első alkalom előtt csupán egyszer próbáltunk, egy ház földszintjén, majd elindultunk. Nagyon féltünk, mert itt nagyon rossz a közbiztonság. Én vagyok az operatőr, és attól féltem, hogy elrabolják a telefonom. De nagy meglepetésünkre, az utasok örömmel fogadtak minket, és a sofőr még a vonaljegyért adott pénzt sem fogadta el” – mesélte a fiatal nő, akinek nagyapja a második világháború idején ment el Magyarországról.
Bár Venezuelában politikailag rendkívül megosztott a társadalom, többnyire pozitív visszajelzést kaptak, csupán észrevételként közölték egyes utasok, hogy az ellenzékkel szemben kritikus híreket is bemondhatnák. Romhany ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az információt részben a kormányzati statisztikákból és közleményekből szerzik, ezeket helyezik kontextusba, részben a terepen dolgozó független újságíróktól, valamint olyan online portálok híreire támaszkodnak, amelyek függetlenek a szocialista kormánytól. Nincs könnyű dolguk, hiszen az elmúlt 10 évben Hugo Chávez, majd pedig utódja, Nicolás Maduro elnök vezénylete alatt kormányközeli oligarchák kezébe kerültek a legfontosabb országos médiumok, amelyekben nem jelennek meg független oknyomozó vagy a kormánnyal szemben kritikus cikkek.
„Az újságírás mellett egy sajtószabadsággal foglalkozó intézetnek dolgozom. Egy általunk végzett kutatás szerint az elmúlt tíz évben 130 médiumot zargatott a CONATEL, az állami médiaszabályozó szervezet. Ez idő alatt normális lett a sajtóban a megfélemlítés, a médiumok felvásárlása, a cenzúra és az öncenzúra. A megfélemlítés azt jelenti, hogy ha az ember rosszat mond a kormányra, másnap már ott a CONATEL, átnézi a felszerelését, és megfenyegeti” – magyarázta a 26 éves nő, aki szerint a kormány azzal is biztosította a sajtó feletti kontrollt, hogy állami kézbe került a terjesztés és a papíreladás. „Sok újság egyszerűen papír nélkül maradt. A kormány nem adott el nekik többé.”
A tradicionális médiában kialakult helyzet azt internetre „száműzte” az újságírókat, akik új hírsite-okon jelentették meg oknyomozó anyagaikat. Romhany szerint az a baj, hogy a 30 milliós országban ezeknek kicsi az elérése, ugyanis a lakosság felének nincs internethozzáférése. Ezért bízik a Bus Tv sikerében, hiszen az emberekhez viszik a híreket. A projekt felkavarta az állóvizet, már több vidéki kollégát is betanítottak, akik azóta a vidéki államokban buszoznak és olvassák be a cenzúrázatlan híreket. A hírnév azonban célkeresztet is jelent egy olyan országban, ahol jelenleg is vannak politikai foglyok. A Venezuelában kialakult helyzet miatt ugyan a legtöbb külföldi felmenőkkel rendelkező barátjához hasonlóan Romhany is beadta a magyar állampolgársági kérelmét, azt mondja, egyelőre nem akar elköltözni. Bár járt már Budapesten, úgy érzi újságíróként Venezuelában van dolga. „Fel vagyunk rá készülve, hogy bármikor történhet valami. Ugyanakkor nagy szabadságot ad nekünk, hogy nem az ellenzék híradóját csináljuk, nem buzdítunk tüntetésre, és egy pártnak az üzeneteit sem tolmácsoljuk. Csak a híreket mondjuk be. Azok magukért beszélnek.”
