Az új szabályozás ugyanis előírja, hogy székhelyszolgáltatás alapjául a jövőben csak olyan ingatlan szolgálhat, amely a székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll. A bökkenő azonban az, hogy a legtöbb hazai ilyen szolgáltatást nyújtó cég bérelt irodában működik – összegzi a Jalsovszky Ügyvédi Iroda. Olyan friss gyűjtésre, amely számba vette volna, hogy jelenleg ilyen profilú vállalkozás mennyi működik az országban, nem akadtunk. Korábbi adatsorokból kiderül, hogy a 2010 és 2013 között drasztikusan csökkent számuk: az évtized elejei 14 ezerről az említett időszak végére 7 ezerre.
Az ügyvédi iroda részéről az módosítás okaival kapcsolatban annyit jegyeznek meg, hogy a rendelethez indoklás nem tartozik, így számos kérdés egyelőre megválaszolatlan. Az iroda hangsúlyozta, hogy a székhelyszolgáltatás valamennyi fejlett vállalati kultúrájú országban ismert. Leginkább azok a vállalkozások veszik igénybe, amelyek magyarországi működéséhez nem szükséges feltétlenül valóságos iroda, vagy úgy gondolják, hogy adminisztratív tevékenységüket egy professzionális szolgáltató hatékonyabban képes ellátni. Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy míg a köznyelvben a székhelyszolgáltatót igénybe vevő cégeket sokszor azonosítják a fantomcégekkel, ez azonban korántsem igaz. Sőt, a székhelyszolgáltatás igénybe vételével ezen cégek pont azt érik el, hogy – ellentétben a fantomcégekkel – a székhelyükön elérhetők legyenek.