Művei patetikusak, monumentálisak, dagályosak, nehezek, hosszúak, ő pedig antiszemita volt – sorolhatók a kultúra iránt érdeklődők, klasszikus zenét szeretők Richard Wagnerrel kapcsolatos ellenérzései. Mindez igaz, de árnyalható, és mindenkinek érdemes a gyerek nyitottságával, kíváncsiságával és figyelmével közelíteni zenéjéhez, így teljesebbé téve a képet, és fantasztikus élményekkel gazdagabbá téve önmagát.
„Wagner a végtelen dallamok szerzője, a legtöbbet idézett zeneszerző a filmiparban, zenei motívumainak egy részét szinte mindenki ismeri. Gondoljunk a Nászindulóra a Lohengrinből. A magyar házaspárok nyolcvan százaléka erre a zenére mondja ki az igent, csak egy részük nem tud róla” – reagál a wagneri életmű nehézségével kapcsolatos kettősségre Bajai András, a magyarországi Wagner Társaság elnöke, akitől a hétvégén befejeződött Wagner kongresszus, és a héten kezdődő Budapesti Wagner-napok apropóján érdeklődött lapunk. A kérdésre, miszerint igaz-e az általános vélekedés, hogy ha valaki közelebb akar kerülni Wagner zenéjéhez, annak kell, hogy legyen már némi jártassága az opera világában, Bajai András inkább az alapműveltség fontosságára hívja fel a figyelmet. „A wagneri életmű élvezhetetlen a történelmi háttér ismerete nélkül. Szükség van alapműveltségére ahhoz, hogy megértsük az örök érvényű emberi igazságokat a hatalom, vagy a manipuláció működéséről. Szimbolikus, XII., XIII. századi környezetbe helyezte figuráit, akik örökké érvényes emberi konfliktusokat, társadalmi igazságokat szemléltetnek az aktuális időtől függetlenül. Vezérmotívumai egy-egy eszmét szimbolizálnak. Forradalmár volt, forradalmár gondolatokkal, amelyek visszaköszönnek műveiben.” - hangsúlyozza Bajai András.
Wagner Hitler kedvenc zeneszerzője volt. A II. világháború után, 1948-ban alapított Izraelben műveinek előadását informális tilalom sújtotta. 2001-ben skandalumnak számított, amikor Daniel Barenboim a berlini Staatskapelle zenekarának élén a Trisztán és Izolda előjátékát játszotta.
„Wagner előbb volt színházi ember, mint zeneszerző, ezért is gondolkodott összművészeti alkotásban, azaz a Gesamtkunstwerk fogalmában. Mielőtt megnézzük egy operáját, érdemes elolvasni a librettót, amely már önmagában is élvezhető műalkotás, a történet ismerete pedig segíti az opera élvezetét” - ad praktikus tanácsot Bajai András, aki a Wagner-művekkel szembeni idegenkedést a Dosztojevszkij regényeivel kapcsolatos vonakodással hasonlítja össze. „Dosztojevszkij olvasását sem a Bűn és bűnhődéssel kell kezdeni, A játékos, de akármelyik műve sokkal könnyebb olvasmány. Regényeiben hihetetlen mélylélektan jelenik meg, akinek érzékenysége van, annak meg kell próbálnia és biztosan évezni fogja. Wagner ugyanilyen.” - von különös párhuzamot két XIX. századi géniusz közé Bajai András.
Wagner antiszemitizmusát nem lehet tagadni, de lehet árnyaltabban viszonyulni hozzá. „A XIX. század közepén Európában az antiszemitizmus nem számított elszigetelt jelenségnek és nem csupán wagneri sajátosság volt. A zenei életet meghatározó személyiségek jelentős része volt zsidó származású, Wagner jellemének pedig része volt az irigység. Sikertelenségei miatt bűnbakot keresett. Míg Meyerbeer A próféta című nagy operájáért 700 ezer aranyat, addig Wagner a Lohengrin előadásáért 500-at kapott.” - teszi érthetőbbé Wagner gondolkodását. „A zenetörténészek, zeneesztéták osztják a véleményt, hogy Wagner grafomán volt, írásaitól eltekintve azonban az életműben nem találkozik az ember egyetlen antiszemita elemmel, kirekesztéssel, szegregációval sem.” - villantja fel a magánember indulatai és a zeneszerző művei közti ellentmondást Bajai András.
A magyarországi Wagner Társaságot 1872-ben alapította Mihalovich Ödön, gróf Apponyi Albert és Richter János karmester. Célja ekkor Wagner zenéjének honi megismerésén túl, építési jegyek kibocsátásával a bayreuthi Festpielhaus létrejöttének segítése volt. A társaság a későbbiekben Wagner zenei kultúrájának megismertetését, elmélyítését, ápolását tekintette céljának.
A II. világháború után megszűnt és 1990-ben, a rendszerváltást követően kezdte újra működését. A wagneri életmű propagálásán túl céljuk a klasszikus zene népszerűsítése is. Évente 250 fiatal zenésznek adnak lehetőséget arra, hogy egy hetet töltsenek Bayreuthban és tanulmányozhassák Wagner művészetét. Nemrég a Liszt Ferenc Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium és a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium növendékeit vitték Bayreuthba.
A társaság fővédnöke Marton Éva, aki Bayreuthban egy este énekelte el a Tanhauser két női főszerepét, az Elizabethet és a Vénuszt. Június 7.-10. között Budapesten tartották a Nemzetközi Richard Wagner Társaság szokásos évi kongresszusát, 130 ország 140 tagszervezetének, benne 250 képviselőjének részvételével.
Filmes idézetek:
1915 D. W. Griffith: Egy nemzet születése (az első történelmi filmeposz) – Valkűrök tánca
1930 Alfred Hitchcock: Gyilkosság – Trisztán és Izolda prelűd
1940 Charlie Chaplin: A diktátor – Lohengrin nyitány
1957 Chuck Jones: Cane all'opera Tannhauser, Bolygó hollandi, Ring ciklus mash-up
1979 Francis Ford Coppola: Apokalpiszis most – Valkűrök tánca
1981 John Boorman: Excalibur – Trisztán és Izolda, Az istenek alkonya
1983 Tony Palmer: Wagner - Siegfried temetési indulója
1996 Baz Luhrmann: Rómeó és Júlia – Trisztán és Izolda
2006 Terence Malick: Egy új világ – A Rajna kincse
2011 Lars von Trier: Melankólia – Trisztán és Izolda
Info:
Budapesti Wagner-napok június 13.-21.
Müpa
13. Ring - a Müpa dokumentumfilmje
15. A Rajna kincse
16. A walkür
17. Siegfried
18. Az istenek alkonya
19. Rienzi
21. Parsifal
