Több százezer forintba is belekerülhet egyetlen gyerek agyhártyagyulladás-elleni védelme – tudta meg a Népszava Kovács Ákostól, a Házi Gyermekorvosok Egyesülete tudományos szakmai csoportjának vezetőjétől. Ha valaki maximális biztonságot akar, annak legalább négy baktérium törzs ellen kell oltatnia. Közülük, a tavaly legtöbb megbetegedést okozó B törzs elleni vakcina adagja 27 ezer forint. Három éves korig ebből négyet kell beadni, és öt évente ismételni kell felnőtt korig.
– Nincs százszázalékos védelem, de a védőoltásokkal 80-90 százalékos a biztonság – mondja Kovács Ákos. – Az elmúlt két évig, Magyarországon a B és a C típusú baktérium fertőzés okozott megbetegedéseket, azóta megjelent mellettük a W és az Y típusú is.
Idén januártól a babák térítésmentesen megkaphatják a C típusú betegség elleni védőoltást. Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint az első négy hónapban 71 136 oltóanyag fogyott. A vakcinát a gyermekorvos írja fel, és a patikában 300 forintos doboz díj ellenében adják ki a szülőknek, amit a rendelőben adnak be a kicsiknek. Kovács Ákos körzetében például 90 százalékos a csecsemők átoltottsága, de mint mondja, úgy becsüli, hogy országosan 50-70 százalékos lehet ez az arány.
A B törzs kórokozója elleni védőoltással már nem ennyire jó a helyzet. Öt éve engedélyezték az Európai Unióban a svájci, Novartis által kifejlesztett Bexsero nevű védőoltást. Ebből a már említett felnőttkorig beadandó sorozat kereken 200 ezer forintba kerül.
A két újólag megjelent baktérium törzs (W,Y) főként tinédzsereket betegített meg. Ezek ellen kapható kombinált oltás, amely véd az A, C, W, Y típusok ellen is, ám darabja tízezer forint körül van. A vakcinában lévő A törzs eddig Magyarországon még nem, csak Afrikában okozott megbetegedéseket.
Tavaly év végén Magyarországon három gyerek halálát okozta a B törzs, a szülők között kitört a pánik és néhány hét alatt máskor csaknem fél évre elegendő vakcinát vásároltak. (A minap elvesztett hevesi csecsemőt megfertőzött baktériumról egyelőre nem férhető hozzá adat). A gyártó azóta sem tudja a folyamatos ellátást biztosítani. A vakcina – az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet adatai szerint – június 20-ig hiánycikk. Lapunk kérdésére, ha az utóbbi időben a B törzs okozott megbetegedéseket, nem volna-e célszerű a C-hez hasonlóan térítésmentesen, a kötelező védőoltási programban azt is biztosítani, a szaktárca azt válaszolta: „az oltás klinikai hatékonysága még tisztázatlan, alkalmazásával kapcsolatban a mai napig kevés a tapasztalat és a nemzetközi ajánlás. A B típusú Meningococcus elleni vakcinák törzs-specifikusak, csak már kitört járványból azonosított törzs ellen nyújtanak megfelelő védelmet. Bár egyetlen gyermek megbetegedése és elvesztése is sok, Magyarországon nincs ilyen járványveszély. Ha a B-típusú kórokozó elleni oltást is általánosan elérhetővé tettük volna, a szülőkben és akár az ellátókban is hamis biztonságérzetet alakítottunk volna ki. Ez a betegség időbeni felismerését és kezelését veszélyezteti tovább növelve a betegség által okozott szövődmények számát beleértve a halálozás növekedését is.”
A betegségre jellemző tünetek az erős fejfájás, a nyakmerevség, a hirtelen magas láz. A kór felismerése nem könnyű, mert az említett tünetek így, együttesen csak a betegség alig több mint felére jellemző, az egyéb esetekben nem annyira jellegzetesek, az influenzával is összetéveszthető.
A Wikipedia leírása szerint a betegség magas lázzal, tudatzavarral, idegrendszeri görcsökkel járhat. Egyéb tünetei között szerepel a fényiszony, a hangiszony, az idegesség, a kisgyermeknél a görcs, hat hónaposnál fiatalabb csecsemőnél pedig megduzzad a kicsi fején a kutacs.
Az úgynevezett Neisseria meningitidis coccus által okozott agyhártya-gyulladás esetén jellemzően gyorsan terjedő, kék és lila színű pontokból álló bőrvérzéses kiütés előzi meg a többi tünetet. Ez lehet a csípőn, a lábszárakon, a kötőhártyán és olykor a beteg talpán és tenyerén.
