A rendőrség azonosította a három elkövetőt. A terrorakcióért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget. A Scotland Yard eddig 12 személyt vett őrizetbe, egyiküket időközben elengedték. A brit kampányt felfüggesztették, ám May kormányfő bejelentette, a csütörtöki voksolást a tervezett időben megrendezik. A két héttel ezelőtti manchesteri, a 74 nappal korábbi londoni, valamint a mostani újabb, a fővárosban végrehajtott terrorakció mutatja, mennyire ki van téve az iszlamista terrornak Nagy-Britannia.
A szombat esti dráma a London Bridge-en kezdődött, ahol egy bérelt kisteherautó 80 kilométeres óránkénti sebességgel hajtott át a déli oldalon, kíméletlenül és találomra gázolva el gyalogosokat. Az autó a hídfőhöz közeli, népszerű Borough Marketnél állt meg. Az elijesztésül hamis robbanómellényt viselő három terrorista az utcán és a piac több bárjába és éttermébe behatolva, “Mindezt Allahért” felkiáltással sebesített meg hosszú konyhakéseivel rémült, pánikszerűen futásnak eredő, vagy menedéket kereső embereket. A bámulatos gyorsasággal a helyszínre érkezett rendőrök ötven tölténnyel agyonlőtték, ahogy a londoni főkapitány fogalmazott, “semlegesítették” a támadókat.
Theresa May-nek elítélő és vigasztaló szavakat egyszerre kellett találnia a társadalom számára, amikor a rendkívüli helyzet miatt összehívott Cobra-bizottság ülése után a Downing Street 10. előtt összesereglett újságírók elé állt. May kijelentette, „ami sok, az sok”, az országban „túlzásba vitték a toleranciát, túl sok a szélsőségesség, eljött az ideje mindezek határozottabb kezelésének”. Az „egymástól független” három merénylet és a rendőrség által meghiúsított öt akció fényében megállapította: az Egyesült Királyságban a terrorizmus „új hulláma jelentkezett”. Mint mondta, a „terrorizmus terrorizmust szül, a bűnelkövetők egymást inspirálják és egymáshoz hasonló, a legdurvább eszközökhöz folyamodó akciókat hajtanak végre”.
A kormányfő a határozottabb fellépés jegyében nemzetközi összefogást sürgetett azért, hogy a terroristák ne kommunikálhassanak gondtalanul az interneten. „Nehéz és kényelmetlen vitát kell folytatni a szélsőségek kiirtásáról” és a változó veszélyek tükrében szigorítani kell a terrorellenes stratégiát. Ha szükséges, emelni kell a terrorizmussal kapcsolatos jogsértésekért kirótt börtönbüntetések időtartamát. A munkáspárti ellenzék bírálta May beszédét emlékeztetve arra, hogy belügyminiszterként forrásokat vont meg a rendőrségtől.
A választási kampány csak egy napig szünetelt. Szóba sem került, hogy az erőszak miatt elhalasszák a voksolást. Június 8-án változatlanul az urnák elé járul a szigetország. A konzervatív vezető egyre nagyobb aggodalommal várhatja a választást, hiszen a kormánypárt vezetése az elmúlt három hétben folyamatosan, - 18 százalékról 4 százalékra - csökkent a Labour előtt. A YouGov által a The Sunday Times számára készített poll szerint a toryknak 14 fős többsége lenne az alsóházban, hárommal kevesebb, mint eddig. Ha konzervatív vezetők még bíznak is a parlamenti többség növelésében, e pillanatban kevesen hisznek már a remélt földcsuszamlásszerű győzelemben.
Bár a választás előtt hetekkel senki sem adott esélyt a Munkáspártnak, Jeremy Corbyn, a Labour vezetője meglepően jól kampányolt. Bár programjában személyi jövedelemadó-emeléssel “fenyegette” az évi 80 ezer fontnál többet kereső középosztályt, cserében javítaná az egészségügyi ellátást és oktatás minőségét, a vasút, az angliai vízközmű-vállalatok és az energiaügyi társaságok is visszakerülnének állami tulajdonba.
A Munkáspárt nagyon erősen épít a fiatal szavazókra, megígérve többek között az egyetemi tandíj megszüntetését. Az EU-párti ifjúság számára vonzó, hogy ellentétben a Konzervatívokkal a Munkáspárt mindenképpen megállapodásra akar jutni az unióval a kilépés feltételeiről és ragaszkodik az egységes piac megőrzéséhez.
Ha az eredetileg elképzelhetetlennek gondolt döntésképtelen (hung) parlament bekövetkezne, May az 1920-as évek elején kormányzó Andrew Bonar Law óta a legrövidebb ideig hatalmon lévő miniszterelnök kétes címét vívná ki magának. A toryk kampányának számos feltűnő hibája volt. A legkirívóbb talán az elnöki jelleg, a May körül kiépített személyi kultusz volt, mely a párt érdemei helyett kizárólag a kormányfő erényeire (tapasztalat, megbízhatóság) épített. A kormány olyan nagyágyúi, mint Boris Johnson külügy- és Philip Hammond pénzügyminiszter semmilyen szerepet nem kaptak. A rövid korteshadjárat idején komoly ellentmondások kerültek elő a választást végeredményben előidéző Brexit kezelésével, a szociális gondozással, az ingyenes betegellátással, a bevándorlás számaival, az adózással kapcsolatban. Theresa May kerülte a nyilvánosságot és egyedüli pártvezetőként nem vállalkozott élő tévévitára.
