A bécsi szellemi elit tagjának számított, együtt emlegetik Mahlerrel, Freuddal vagy Hoffmanstahllal, miközben ha a tárlaton látható Schiele portréfotókra nézünk, egy gyötrődő fiatalember tekint vissza ránk. A róla készült fényképek arról tanúskodnak, hogy az önarcképein megjelenő összetéveszthetetlen fejtartás nem póz, a mindig valahová máshová, egy másik világba révedő tekintet nem színjáték, maga a valóság.
Radikálisan szembefordult a boldog, majd a világháború fennkölt-tragikus koráról kialakult képpel, modelljei leggyakrabban szegények, soványak, kétségbeesettek, és akkor is magányosak, ha épp nincsenek egyedül. Schiele képei a szenvedő magányról vagy a halálról szólnak. Azok is, amelyek színeikkel úgy ragyognak, hogy a múzeumterembe lépve mágnesként vonzzák magukhoz a nézőt. Mint a mecénása, a Lederer család Erik nevű kisfiáról készült festmény.
Radikálisan szembefordult az emberi test szépségéről alkotott konvenciókkal. Schiele modelljeinek kifacsart testhelyzete, őrült fényű tekintete, hajzuhataga egyszerre gyönyörű és riasztó. Képei csodálatosak, de rossz érzést is okoznak. Kislányokról festett művei láttán nehéz elkerülni a modell és az alkotó közötti kapcsolatos moralizálást.
Radikálisan szembefordult kora szexualitásról alkotott elképzeléseivel, amelyek egyre szabadabbak számára mégis túl szemérmesek voltak. Schiele képein a nemiség az élet természetes része, és az örömszerzés forrása. Ölelései azonban túllépnek az „egyszerű” boldogságon, a naturálisan ábrázolt nemi szervek zárójelbe teszik a romantikát, néha viszont megjelenítik a humort. Nem egy és nem két néző nevetett fel hangosan a hónapokkal a kiállítás megnyitása után is teljesen megtelt termekben.
Az Albertina árnyalja a Schieléről kialakult “erotomán” művész képét. Újabb kutatások szerint az eddig kevésbé ismert műveit a karizmatikus vallásmegújító Assisi Szent Ferenc iránti szenvedélyes tisztelete inspirálta. Munkáin a ferencesek szegénységideálja jelenik meg, ahogy ezt Klaus Albrecht Schröder, az Albertina igazgatója a tárlat megnyitóján elmondta. “Rajzoló moralista volt" - véli Schröder, aki a művész halálának 2018-as centenáriumi évére akarta megváltoztatni a Schiele olvasatot a kiállítás megrendezésével. Ha nem is épp az általa kínált hangsúllyal, de sikerült.
INFÓ
Egon Schiele
Albertina, Bécs
Nyitva: június 18-ig
