Meglepő adatokat nem hozott a tízévente esedékes népszámlálások félidejében, legutóbb tavaly októberben megszervezett „kis népszámlálás”, a Mikrocenzus általános adatainak feldolgozása, de az év végéig elkészülő részletes elemzések már érdekesek lehetnek. Ezek közt szerepel majd, hogy hányan hagyták el az országot 2011 óta, kik ők és hová mentek, tervezik-e, hogy valaha visszajönnek, vagy, hogy milyen az egyes szakmák elismertsége, és mennyire érzi magát jól vagy rosszul a magyar lakosság a bőrében.
Vukovich Gabriella, a KSH elnöke szerint is szokatlanul sok háztartást vontak be a felmérésbe
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vezetői a tegnapi első tájékoztatón emlékeztettek rá, hogy az 1963 óta megtartott köztes népszámlálásokat eddig 2 százalék körüli mintán végezték, a tavalyi adatfelvétel viszont a lakosság 10 százalékát érintette. Vukovich Gabriella, a szervezet elnöke hangsúlyozta, hogy a szokatlanul sok háztartás bevonása járási szintű tendenciákat, sőt véleményeket képes kimutatni, ami a területi döntéshozók munkájához adhat nagy segítséget. Emlékezetes, hogy KSH egyik korábbi vezetője, Katona Tamás szocialista politikus tavaly szeptemberben arra figyelmeztetett: a statisztikusok ezzel a módszerrel a választásokra készülő Fidesz adatbázisát építik, hiszen egy járás sokfelé egy választókerületet takar.
134 ezerrel lettünk kevesebben öt év alatt
Ami a tegnap bemutatott országos és megyei szintű adatokat illeti: öt év alatt 134 ezer fővel csökkent az ország lakossága, 2016. október elsején 9 millió 803 ezer 837 ember élt Magyarországon. Csak Budapest, valamint Pest és Győr-Moson-Sopron megye népessége nőtt, az ország többi részén kevesebben élnek, miközben átlagosan 19 százalékra emelkedett a 65 év fölöttiek aránya. Békés és Zala öregszik a leggyorsabban – tájékoztatott Kovács Marcell főosztályvezető.
A Mikrocenzus adatainak ismertetésekor azt is elmondták a KSH vezetői, hogy elmozdulás érezhető a 4 millió 21 ezer háztartás összetételében is. A 2011-es felméréshez képest kissé nőtt a kétfős háztartások aránya, ahogy emelkedett a gyermekeiket egyedül nevelők száma is. Tavaly ősszel 503 ezer családban vagy az anya, vagy csak az apa gondoskodott a gyermekekről. Összesen 1 millió 716 ezer család nevelt gyerekeket, több mint felük csak egyetlen utódról gondoskodott, és háromnál több gyerek mindössze a családok 12 százalékában volt.
Valamennyit javult a magyarok iskolázottsága – derül ki a kis népszámlálás első összesítéséből. Ám még így is legfeljebb általános iskolai végzettsége van a 15 éven felüliek 23 százalékának, ennél kevesebb osztályt tudott befejezni 3,2 százalék, és a lakosság 20 százalékának van felsőfokú képzésben szerzett diplomája. A sokszor hangoztatott kormányzati cél, hogy akár a megváltozott képességűeket is munkára fogják, már érződik a statisztikákban is. Kimutathatóan nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben csökkent a munkanélküliként nyilvántartottak és az állami ellátásban részesülők aránya.
A járási szintű adatokat és a feltett öt pluszkérdést összegző információkat, köztük a határon túli, vagy az országon belüli migrációra vonatkozó kérdésekre adott válaszok értékelését szeptembertől az év végéig több részletben hozza nyilvánosságra a statisztikai hivatal, de az ígéretek szerint január előtt mindent tudunk majd a 2016-os Mikrocenzus eredményeiről.
