Kompromisszumos megoldásként Theresa May kormányfőnek és Jeremy Corbynnak, az ellenzék vezérének előbb a Sky politikai főszerkesztője, Faisal Islam és a hallgatóság tett fel kérdéseket, majd a BBC korábbi munkatársa, a csökönyös stílusáról elhíresült Jeremy Paxman faggatta őket külön-külön interjúban.
A kellemetlen kérdésektől messze nem tartózkodó másfél órás programban mindkét vezető gyenge pontjai kereszttűzbe kerültek. Theresa May érthetően azt az üzenetet igyekezett közvetíteni, hogy egyedül ő képes mindössze tizenegy nappal a voks után érdemi tárgyalásokat kezdeni Brüsszellel a Brexitről. Miközben ismét hangoztatta, hogy inkább eltekint a megegyezéstől, mintsem előnytelen megállapodást írjon alá, nehezen tudta megvédeni a bevándorlás visszafogására vonatkozó ígéretét, hiszen az elmúlt évben sem sikerült a tervezett százezer alá csökkenteni a számot. Mind a közönség, mind Paxman kitért arra, hogy az elmúlt hetekben May több kérdésben is meghátrálásra kényszerült. Különösen az idősek szociális ellátásának finanszírozását, a "demencia-adót" pellengérezték ki. Míg May a veterán tory politikus, Kenneth Clarke korábbi kritikai megjegyzését elfogadva “rettentően nehéz nőként” állította be magát, Paxman szerint az Európai Unió joggal gondolhatja, hogy minden “kérkedő szóözön” ellenére könnyen le lehet majd szerelni a brüsszeli tárgyalásokon.
A brit sajtó túlnyomó része által ostromolt Jeremy Corbyn elsősorban a Munkáspárt adóemelési tendenciái miatt kapott ellenséges kérdéseket, de meg kellett védenie magát az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) és a Hamász iránti vitatható, rokonszenvező nézetei és pacifista, a Trident nukleáris elrettentő rakétarendszert ellenző politikája miatt. Corbyn az elmúlt két évben két hosszú vezetőválasztási küzdelemből került ki sikeresen, így derekasan állta a sarat a tévés próbatétel során is. Ha nem is ért el áttörést azon a téren, hogy a választók benne bíznának jobban, mint kormányfőben, emberileg jó benyomást keltett, érzékeltetve, hogy hatalomra kerülve “nem csak a száját, hanem a fülét is használná”, meghallgatva a lakosság véleményét. Az ellenzék vezére kizárt mindenféle választási, kormányalakítási alkut a liberális demokratákkal és a Skót Nemzeti Párttal.
A kampánycsend idején folytatódott a Munkáspárt felzárkózása a közvélemény-kutatásokban. A keddi The Daily Telegraph-ban megjelent összesített felmérés szerint a Konzervatív Párt népszerűsége 44,2, a Munkáspárté 35,8, a Liberális Demokratáké 7,9, a UK Függetlenségi Párté 4,5 százalék. A Survation intézet 43 százalékos tory és 37 százalékos Labour-támogatottságot észlelt. Nem mintha a brit közvélemény a 2015-ös választás és a tavalyi EU-népszavazás kudarca után bízna a közvélemény-kutatókban, ám a jelenlegi állás szerint nem valósul meg a Konzervatív Párt reménye, hogy földcsuszamlásszerű győzelemmel akár kétszáz mandátumos többséget szerezzen a Munkáspárttal szemben.
A SkyNews gyorsfelmérése szerint az internetes felmérésen szavazók 66 százaléka Jeremy Corbynt látta jobbnak, s csak 34 százalék voksolt Theresa Mayre. A Chronicle live portál szerint a Brexit és a védelem kérdésében May nyert, Jeremy Corbyn jövőképét, s a Munkáspárt választási programját ugyanakkor jobbnak ítélték. A bevándorlás kérdésében, s összességében is döntetlenre hozták ki a két pártvezető szereplését.
