Az Expert Online orosz hírportál terjedelmes elemzésben tekinti át a három nagyhatalom erőfeszítéseit, hogy lehetővé tegyék a több mint 5 Mach sebesség elérésére képes szárnyasrakéták sorozatgyártását, 10-20 éven belül pedig a pilóta nélküli űrrepülőgépek megteremtését.
Az Ernst Mach osztrák fizikusról elnevezett hiperszonikus sebesség azt jelenti, hogy annak meg kell haladnia az 5 Mach-t (1 Mach 1225 kilométer óránkénti sebességnek felel meg). Nos, Oroszországnak a közelmúltban sikerült felbocsátania a „Cirkon” elnevezésű, hajók ellen bevethető, hiperszonikus szárnyasrakétát, amely 8 Mach elérésére képes. Ennek a rakétatípusnak ez volt a második sikeres tesztje, az elsőre múlt év márciusában került sor. Tavaly novemberben kipróbáltak egy másik hiperszonikus rakétát is, a „JU-71”-t. Orenburg megyéből lőtték fel és a Kamcsatka-félszigeten kijelölt célt semmisítette meg, elérve a 15 Mach sebességet. Nem csupán ez keltette fel a szakértők figyelmét, hanem az is, hogy a rakéta nem szabályos pályán haladt, hanem állandóan változtatta irányát, és aktívan manőverezett. Az Expert szakértője szerint egy ilyen típusú rakétával szemben védtelen az amerikai légvédelmi rendszer.
A „JU-71” a „Szarmat” elnevezésű, új interkontinentális ballisztikus rakéta prototípusa. A „Szarmat” 16 nukleáris robbanószerkezet hordozására képes, hatótávolsága 17 ezer kilométer. Csapásmérésre képes az Atlanti- és a Csendes-óceán térségében éppen úgy, mint az északi és a déli féltekén.
Az Expert értesülése szerint még két évre van szükség ahhoz, hogy a „JU-71” bekerüljön a fegyverarzenálba. A hiperszonikus módra való teljes áttérés azonban Oroszországban csak a 2030-2040-es években várható. A nyugati visszhang azonban már most hisztérikus. „Putyin legszörnyűbb rakétája”, „A Kreml utolsó figyelmeztetése”, „Álcázott ördög” - ilyen és hasonló megállapításokat használnak a nyugati médiában a szakértők. Felhívják a figyelmet arra, hogy a hiperszonikus versenyben Washington lemaradt. Igaz, több amerikai program is létezik a hiperszonikus eszközök tökéletesítésére. Három éven belül elkészülhetnek az új kísérleti szárnyasrakétákkal, amelyeket kezdetben B-1 és B-52 repülőgépeken helyeznének el. 2030-ra pedig létre akarják hozni azt a pilóta nélküli, hiperszonikus űrrepülőgépet, amely képes lesz bármilyen repülőtérről startolva Föld körüli pályára állni és vissza is térni.
Donald Trump amerikai elnök hozzájárult többszáz milliárd dollár elkülönítéséhez a nukleáris erők fejlesztésére. Már dolgoznak azon a programon, amely a hiperszonikus szárnyasrakéták elleni védelmet szolgálja. Túl ezen, tanulmányozzák annak a lehetőségét, milyen katonai eszközökkel sikerülhet a kozmikus fölényt biztosítani. Egyelőre azonban a lemaradás a hiperszonikus versenyben nemcsak Oroszországgal, hanem Kínával szemben is megmaradt.
Kína az elmúlt négy évben hét hiperszonikus kísérletet végzett és csak egy bizonyult kudarcnak. A rakéta sebessége elérte a 10 Mach-t, a megtett távolság néhány ezer kilométer volt. Amerikai katonai szakértők úgy vélik, hogy Kína néhány éven belül fegyverzetébe állíthatja a hajók ellen bevethető rakéták új generációját. Ezzel viszont alapvetően megváltoztatja a dél-kínai tengeri erőegyensúlyt.
