Moszul;Iszlám Állam;

Vizsgálják a bászrai robbantás helyszínét

- Az Iszlám Állam bosszúja Moszulért

Le kell mondania iraki „fővárosáról”, Moszulról az Iszlám Államnak (IS), a kormányerők gyakorlatilag már szinte az egész várost felügyeletük alá vonták. Az iszlamisták bosszúja a civil lakosságot sújtja.

Az ókori Ninivé, a mai Moszul szimbolikus jelentőségű a terrorcsoport számára, mert 2014 júniusában Abu Bakr al-Bagdadi itt kiáltotta ki a kalifátust. A tavaly októberben kezdődött ostrom bár lassan halad, vége felé közeledik. Az egykoron kétmilliós városból október óta mintegy 700 ezer ember menekült el. A kormányerőknek a város legnagyobb részét sikerült visszafoglalniuk, a nyugati városrészben viszont elkeseredetten tartja magát még néhány száz dzsihadista. Múlt hét elején a kormányerők újabb jelentős sikereket értek el Moszulban, a válasz nem sokáig késett: péntekről szombatra virradóra merényletsorozatot hajtottak végre kiemelt védelmű területeken – a fővárosban és az olajmezők közelében. A legalább 35 halálos áldozatot követelő robbantásokért csak részben vállalta a felelősséget az IS.

A terror Bagdadban ezúttal is síitákat célzott. Két autóba rejtett pokolgép robbant a síiták által lakott Abu Dasír kerületében, 24 ember vesztette életét, 20-an megsebesültek. Az IS nem vállalt felelősséget e két robbantásért, de az elkövetés módja arra utal, hogy ők állnak a történtek mögött. A Dél-Irakban fekvő Bászra kormányzóságban az olajmezőkön átvezető autópályán, ellenőrzőpontoknál robbantottak öngyilkos merénylők. A két robbantásban 11 ember halt meg, 30 megsebesült. A déli országrész viszonylag biztonságosnak számít, védelme kiemelt, hiszen e régió az ország olajkitermelésének túlnyomó többségét adja. A bászrái merényletekért szombaton már bejelentkezett az Iszlám Állam.

Nyomulnak az Aszad-erők
Hatodik alkalommal sem történt áttörés Genfben, eredmény nélkül zárultak pénteken az ENSZ közvetítésével zajló béketárgyalások a damaszkuszi kormány és a szír ellenzéki csoportokat tömörítő Tárgyalási Főbizottság (HNC) képviselői között. Az ellenzék továbbra is megosztott, a Szíriai Szabad Hadsereg „stratégiai vízió hiányára” hivatkozva kilépett a HNC-ből.
Eközben a lázadók egyre inkább teret veszítenek, szombaton újabb stratégiai jelentőségű vereséget szenvedtek Homsznál. Homsz Aleppó után a második legerősebb lázadócentrumnak számított. A fegyverletételért, akárcsak Aleppóban, itt is családjaikkal együtt, szabadon, a kormányzat által biztosított különbuszokon elvonulhattak a felkelők. Utolsó fellegváruk Idlib maradt.



Csaj Ing-ven tajvani elnök nem fogadja el az „egy Kína" elvét. Tajpej és Peking viszonya a 2016-os elnökválasztás után vált fagyossá.