A rendkívüli hír bejelentése után azonnal napvilágot látott a feltételezés, miszerint a 2012 óta Ecuador londoni nagykövetségén tartózkodó WikiLeaks alapító ezek után távozhat menedékhelyéről, amelyet mindeddig a nemzetközi körözés miatt nem hagyott el. A Scotland Yard azonban gyorsan közölte, amennyiben elhagyja az ecuadori diplomáciai kirendeltséget, letartóztatják, mert Nagy-Britanniában az óvadék ellenében történt szabadlábra helyezés feltételeit sértette meg, nem jelent meg a bíróság előtt a 2012. június 29-ére kitűzött időpontban. Assange-t a svéd körözés alapján 2010 decemberében őrizetbe vették Nagy-Britanniában, és az első fokon eljáró londoni bíróság 2011 februárjában jóvá is hagyta kiadatását Svédországnak.
A Scotland Yard hangsúlyozta, hogy a WikiLeaks alapítója továbbra is körözés alatt áll, de jóval kisebb horderejű vétségről van szó, mint a svéd vádban szereplő kétrendbeli nemi erőszak, így Nagy-Britanniában egy éves börtönbüntetésre számíthat.
Julian Assange azért kért menedékjogot Ecuadortól, mert attól tartott, hogy Svédország kiadhatja az Egyesült Államoknak is. Washington többszázezer titkos amerikai dokumentumok kiszivárogtatása miatt akarja bíróság elé állítani. A 47 éves ausztrál állampolgárságú Assange ügyvédei pénteken közölték, hogy ha védencüknek sikerült kijutnia a nagykövetségről, Franciaországban kíván politikai menedékjogért folyamodni.
