A japán kormány jóváhagyta a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi, hogy Akihito japán császár lemondjon a trónról. A 83 éves uralkodó tavaly augusztusban ritka tévébeszédben fordult a japán néphez, s kérte, hogy – idős kora és gyengülő egészségi állapota miatt – engedélyezzék visszavonulását. A tervezetet június közepe táján terjesztik a japán parlament elé, s várhatóan meg is szavazzák. Akihito fiának, Naruhito hercegnek adná át a krizantémos trónt.
Akihito leköszönésének időpontjáról három éven belül dönt a császári udvartartás, de japán lapok úgy tudják, hogy 85. évét betöltve, 2018 decemberében mondana le most a 57 éves trónörökös javára. Naruhito trónralépését követően az eddigi december 23-ról február 23-ra tolódik át a császár születésnapjáról megemlékező állami ünnep. Naruhito lesz Japán 126. császára.
A kormányzó Liberális Demokrata Párt konzervatív szárnya, s maga Abe Sinzo japán kormányfő is ellenezte azt az ellenzéki felvetést, hogy változtassák meg a trónutódlás rendjét, s a törvénybe iktassanak be egy olyan klauzulát, amely lehetővé tenné, hogy a császári trón női ágon is öröklődhessen. Mivel a trónörökösnek nem született fiú utóda, felvetődött, hogy lehetővé tennék a női trónutódlást, s akkor a trónörökös pár egyetlen lányából, Aiko hercegnőből császárnő lehetne. Naruhito öccsének, az 51 éves Akisino hercegnek a családjában azonban született egy kisfiú, megoldva a 2600 éves uralkodó ház problémáját. Hiszahito herceg tíz éves, így most apja után ő a harmadik a trónöröklési sorban. Ám a probléma újra előállhat, ha Hiszahito hercegnek nem születik fiú utóda. A trónörökös öccsének ikerlányai közül az egyik, a 25 éves Mako hercegnő jövőre férjhez megy egy közemberhez, s ezzel elveszti hercegi címét. Az ikrek - Mako és Kako - még a trónutódlás rendjének megváltoztatása esetén sem lennének esélyesek a császári trónra. A Kyodo hírügynökség felmérése szerint a japánok 86 százaléka támogatná, hogy császárnője legyen a távol-keleti szigetországnak.
A japán császárok mintegy fele még halála előtt átadta a krizantémos trónt, de 1889 óta ezt a gyakorlatot törvény tiltotta, arra hivatkozva, hogy „kettős hatalom” alakulhat ki, emlékeztetett a Mainichi Shimbun című lap. Utoljára Kokaku császár mondott le a trónról 1817-ben. A mostani rendelkezés nem változtatja meg az érvényben lévő törvényt, csupán Akihito lemondására vonatkozik.
