Az ügy előzménye, hogy az Altus Zrt. három éve nemzetközi, többfordulós pályázaton egy nemzetközi konzorcium vezető társaságaként megbízást nyert az uniós források felhasználásának célszerűségét érintő elemzésekre-kutatásokra – idézte fel vezérigazgató. Pénzügyi elszámolásokkal nem foglalkoztak, ilyen ellenőrzéseket nem végeztek – tette hozzá. (Mint ismeretes akkor Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő volt az Altus Zrt. tulajdonosa, azóta a felesége, Dobrev Klára vált tulajdonos-vezérigazgatóvá.)
Az Altus uniós megbízatása akkor vált széles körben ismertté, amikor 2015-ben Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy „üzleti megbízatásnak álcázott formában európai uniós pénzt adnak egy olyan cégnek, amely egyértelműen pártcélokra is használja ezeket a forrásokat”. Ezért a jelenlegi miniszterelnök arra kérte Lázár Jánost, hogy megbízásából írjon levelet az Európai Bizottságnak, amelyben – Dobrev Klára ismertetése szerint – az Altus Zrt.-t azzal vádolták meg, hogy kapcsolatban állt az olajmaffiával. A bíróság a mostani jogerős ítéletében ezzel kapcsolatban azt mondta ki, hogy Lázár János hazudott, bocsánatkérésre szólította fel, és eltiltotta az ilyen cselekedetektől - tette hozzá Dobrev Klára. Az ítélet indoklása szerint a bíróság súlyosító tényezőként vette figyelembe azt: a miniszter annak ellenére írta meg a levelét, hogy tudomása volt arról, nem igaz, amit ír. Az ítéletről szó esett Lázár János Kormányinfóján is, ahol elmondta, hogy eleget tesz a bírósági ítéletben foglaltaknak.
A sajtótájékoztatóján szó esett az EMIR-rendszer (Egységes Monitoring- és Informatikai Rendszer) kiépítésekor elkövetett szabálytalan közbeszerzések miatt kiszabott 18 milliárd forintos uniós bírságról is, amit a kormány ellenállás nélkül ki akart fizetni. Dobrev Klára, aki a vitatott időszakban a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának elnökhelyettese volt, úgy látja, Lázár Jánosnak minden dokumentum a rendelkezésére áll, hogy az EMIR-rendszer (Egységes Monitoring- és Informatikai Rendszer) ügyében megvédje Magyarország érdekeit, de a Miniszterelnökséget vezető miniszter "alantas politikai szándékból" inkább "sutba dob" 18 milliárd forintot. Az Altus Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a projektet – a Miniszterelnökség saját közlése szerint – korábban kilenc audit, köztük az Európai Bizottság is vizsgálta. A mostani uniós audit általa ismert része semmilyen olyan új tényt nem tartalmaz, amelyet a magyar kormány vagy az unió hivatalnokai korábban ne ismertek volna – tette hozzá. Egyúttal kiemelte, hogy tudomása szerint a jelentés egyetlen része sem tartalmaz olyan megállapításokat, amelyek bármiféle szándékos károkozásra, csalásra, lopásra vagy korrupcióra utalnának. Az irat csak olyan megállapításokat tesz, amelyekről már korábban bebizonyították, hogy azok a magyar és az uniós jogrend által is elfogadhatóak – közölte. A vezérigazgató külön kitért arra, hogy a 18 milliárd forintos kifizetés közel kétharmada 2010 után keletkezett, tehát az Orbán-kormány köztisztviselői, politikusai ellenőrizték a szerződéses kereteket, állapították meg, hogy minden rendben van.
A pénz visszafizetése kapcsán Lázár János kijelentette, "pénzt 2004 és 2009 között nem kellett volna ellopni". (Dobrev Klára 2004-ben megvált a nemzeti fejlesztési hivataltól.) Lázár János büntetőfeljelentést tett a legfőbb ügyésznél ismeretlen tettes ellen az EMIR-rendszert kiépítő Welt 2000 kft. 2003-2009 közötti tevékenysége miatt, amelyről az illetékes ügyész néhány napon belül eldönti, elégséges-e a nyomozás megindításához vagy sem.
