Gyakran gondolnak úgy a hackerekre, mint rosszindulatú, gátlástalan alakokra, akik arra használják fel informatikai ismereteiket, hogy pénzt szerezzenek, ezért egyszerűbb lenne bűnözőknek nevezni őket. A pénznél azonban fontosabbak ezeknek a fiataloknak a kíváncsiság és a különböző etikai motivációk. „Ha ismereteiket helyes célokra használnák fel, nagy lehetőségek nyílnának meg előttük” – állítja egy kutatás, amelyet a brit National Crime Agency folytatott, és amelyben szétzúzta a hackerekről kialakított klisét és teljesen más képet alkotott róluk.
Magyarországon a BTK 300. paragrafusa szabályozza a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekményeket. A legsúlyosabb megítélés alá az esik, aki „jogtalan haszonszerzés miatt)
- a számítástechnikai rendszerbe adatot bevisz, az abban tárolt, feldolgozott, kezelt vagy továbbított adatot megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz, vagy
- adatbevitelével, továbbításával, megváltoztatásával, törlésével, illetőleg egyéb művelet végzésével a számítástechnikai rendszer működését akadályozza, és ezzel kárt okoz.”
A büntetés a kár jelentőségétől függően 1-10 évig tartó börtön lehet.
A kutatás megerősíti, hogy a meggazdagodás nem elsődleges szempont a hackereknél. Vonzó viszont a lehetőség, hogy tesztelhessék képességeiket, hogy elismerjék őket azokat a barátaik, akiket érdekel a technológia, ugyanakkor – és ezt láthattuk az utóbbi időkben a világ számos országában, így Magyarországon is – kihívást intéznek a fennálló politikai rendszerekkel szemben. Napjainkban már szinte nincs olyan komoly választási kampány a világban, amikor ne érkezne hír hacker-akciókról, amelynek akár súlyos következményei is lehetnek a jelöltekre nézve. És nem utolsó sorban ott a „hírnév” csábítása, még akkor is, ha a hackerek többsége „anonim” marad (lásd még az Anonymous-, és a Lazarus-hálózatot), mert ebben az esetben a feltört rendszer jelentősége (például egy nemzetbiztonsági hivatalé vagy egy világcégé) adja meg az akció és az elkövető rangját.
A dokumentumot annak alapján készítették el a NCA munkatársai, hogy elbeszélgettek olyan 12 éven felüli fiatalokkal, akiket 2013 és 2016 között azzal vádoltak, hogy „informatikai bűntényt” követtek el. Az egyikük elmondta, hogy azért kezdte el a hackerkedést, mert érdekelte mindenféle technológiai probléma megoldása. A másik motivációja pedig környezetének elkápráztatása volt.
Az alapvető kezdeti tudásfok nagyon alacsonynak tűnik, mivel a világhálón ma megtalálhatóak a hackerséghez szükséges eszközök – állapította meg az NCA jelentése – ezen kívül az első beavatkozási próbálkozások nagyon korán megtörténnek. A hackerek 61 százaléka 16 éves kora előtt kezdi „pályafutását”, és arra is felhívják a figyelmet, hogy a különböző on-line játékok is ösztönzik a tinédzsereket, hogy kedvet kapjanak illegális behatolásokra. Először csak a chat-szobákat törik fel, aztán elindul a lavina…
„Többnyire olyan gyerekekről van szó, akiknek kevés lehetőségük és hajlamuk van egyéb típusú tiltott dolgot elkövetni. Valószínűleg soha nem lesz belőlük betörő vagy garázda, a hackingot egyfajta személyes keresztes hadjáratnak tekintik” – magyarázta a Guardiannek Paul Hoare, a felmérés vezetője, aki szerint a többségük nincs is tisztában azzal, hogy akcióik milyen hatással lehetnek a politikára, az üzleti életre, vagy akár egyének életére.
Ez utóbbinak némiképp ellentmond egy Jake Davis nevű fiatalember, az Anonymous korábbi tagjának története: őt 2011-ben azért ítéltek nevelőintézetben letöltendő büntetésre és tiltottak el két évre az internettől, mert kormányoldalakat tört fel, hogy a hatalom titkosításaiból űzzön gúnyt. „Engem az az eszme ösztönzött, hogy az internet egy olyan utópisztikus hely, amelyet nem szabad ellenőrizni, megszűrni, feldarabolni, megosztani a hozzáférést, hanem nyíltnak és szabadnak kell maradnia mindenki számára” – mondta Jake a londoni baloldali lapnak.
Hutchins, a megmentő
A brit sajtó hétfőre annak a brit informatikai szakértőnek a kilétét derítette ki, aki a támadás pénteki hullámának tetőzése után nem sokkal megtalálta a megoldást a vírus terjedésének megállítására. A 22 éves Marcus Hutchins, aki egy amerikai számítógép-biztonsági cégnek dolgozik, a BBC-nek elmondta, jelenleg a brit kormány elektronikus kommunikációfigyelő kémszolgálatának országos kiberbiztonsági központjával együttműködve igyekszik megakadályozni a vírus esetleges újabb változatainak elterjedését. Elmondta azt is: tart attól, hogy a kibertámadás végrehajtói megkeresik és bosszút állnak rajta, amiért szembeszállt velük.
Hutchins, akit a szakma MalwareTech néven ismer, kifejtette: részben véletlenül sikerült megakadályoznia a vírus további terjedését. Észrevette ugyanis, hogy a vírus megpróbál kapcsolatban lépni egy meghatározott internetes címmel, valahányszor behatol egy-egy újabb számítógépbe, ez a hosszú betűhalmazból álló internetes cím azonban nem volt bejegyezve és nem tartozott hozzá honlap.
Hutchins 8 fontért (nem egészen 3 ezer forintért) megvásárolta az internetes címet, amely ettől a pillanattól létezővé és bejegyzetté vált. Mint kiderült, ez egyben aktiválta a vírus egyik kódját, amely gyakorlatilag kikapcsolta a rosszindulatú programot, leállítva további terjedését.
Szakértők szerint ezzel több, mint százezer újabb számítógép fertőződését sikerült megakadályozni világszerte.
