Ennek egyik oka a szakértők szerint, hogy a kínai gazdasági (és politikai) döntéshozók, szemben a nyugat-európai és az észak-amerikai társaikkal, nem sietnek, óvatosak, több helyről is bekérnek ajánlatot, mielőtt a szerződéskötésig eljutnának. Ugyanakkor - és ez Orbán Viktor mostani pekingi tárgyalásai során is kiderült - örömmel fogadják, hogy egy uniós ország, úgy is mondhatnánk az egyetlen, csatlakozott az általuk évek óta dédelgetett "Egy övezet, egy út" elképzeléseikhez.
Magyarország iránt - még a rendszerváltás előtti idők kapcsolatai révén - egyébként is kiemelt érdeklődést mutat Kína, de az aligha indokolja a magyar eufóriát, hogy - hosszú diplomáciai erőfeszítések után - sikerült Magyarországnak is elérnie: több mint 50 ország után hazánkkal is átfogó stratégiai partnerségi megállapodást kössön Kína (aminek az volt a feltétele, hogy a Budapest-Belgrád-vasútvonal kínai hitelből, magyar törlesztéssel, kínai kivitelezésben megvalósuljon). Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt ígéri, hogy a rendszeres Kína -Közép-Kelet-Európai konferencia őszi ülésén, amelyet egyébként Budapesten tartanak, már alá is írják a vasútbővítés tenderét.
Érdekes ötlet, hogy a Sanghaji Arany Tőzsde Dubaj és Toronto után a harmadik, Európában az első aranykereskedelmi platformját Budapesten szeretné felállítani. A Bank of China 2015-ben a magyar fővárosban hozta létre egyik üzletágának első európai központját.
A legjelentősebb magyarországi kínai tulajdonban lévő cég a BorsodChem. Az MFB és a Kínai Fejlesztési Bank (CDB) Pekingben egy 79 millió euró összegű kölcsönszerződést írt alá a kazincbarcikai vegyipari konszern környezetvédelmi célú beruházásának refinanszírozására, ez a megállapodás a jövőben várhatóan mintaként szolgálhat további magyarországi, kínai érdekeltségű projektek finanszírozásához is. A CDB-nek ez az első olyan nemzetközi hitelmegállapodás, amelyet egy uniós tagországban működő partnerrel írtak alá.
