Hogy mekkora csapás a német szociáldemokraták számára a vasárnapi észak-rajna-vesztfáliai eredmény, melynek során két százalékkal maradtak le a kereszténydemokraták mögött, jól illusztrálja: az eltelt fél évszázad alatt csak egyszer, 2005-2010 között volt példa arra, hogy az SPD nem volt a helyi kormány tagja. Az eddigi tartományi miniszterelnök, Hannelore Kraft személyes tragédiaként élte át a kudarcot. Nagyot bukott, hiszen mindeddig az SPD egyik legbefolyásosabb alelnöke volt, s tavaly még ő is szóba került a szociáldemokraták kancellárjelöltjei között. Sokáig a tartomány legnépszerűbb politikusa volt.
Most azonban minden odaveszett, így tegnap, vállalva a konzekvenciákat, lemondott az összes posztjáról. De nemcsak ő vesztett sokat, hanem Martin Schulz is. Az SPD elnöke, miután az év elején kancellárjelöltnek nevezték ki, új lendületet adott pártjának, de ez a népszerűségnövekedés csak a közvélemény-kutatásokban tükröződött, a három 2017-ben megrendezett tartományi választáson – Saar-vidéken, Schleswig-Holsteinben és most Észak-Rajna-Vesztfáliában – nem.
Mi az oka annak, hogy a Schulz-effektus mindvégig inkább csak papíron létezett? Az SPD elnöke rendkívül nehéz helyzetben van. Ugyan centrista politikus, a világról alkotott elképzelései, ideológiája alig különbözik Angela Merkelétől, ugyanazzal nem kampányolhat a szeptemberi parlamenti választás közeledtével, mint a kancellár, hiszen hasonló sorsra jutna, mint pártelnökként túlságosan népszerűtlen elődje, Sigmar Gabriel. Ezért Schulz az egyetlen lehetséges utat választotta: a baloldali értékeket emelte be programjába. Csakhogy ez a balra fordulás Németországban, különösen annak nyugati felében, még mindig félelmeket kelt. Az említett tartományi választásokon sokan csak azért voksoltak a CDU-ra, hogy elkerüljék a tisztán baloldali koalíciót. Az SPD lehetséges szövetségese, a Balpárt bármilyen szerepvállalása ellenérzéseket szül.
Eddig is Angela Merkel volt a szeptemberi voksolás favoritja, a vasárnapi választás után azonban nehéz lenne elképzelni a CDU győzelmén kívül bármilyen más eredményt. Merkel várhatóan 2021-ig Európa vezetője marad, ami egyáltalán nem rossz hír az EU-nak.
