Emmanuel Macron;Edouard Philippe;

Edouard Philippe FOTÓ: REUTERS/Philippe Wojazer

- Macron választott - Ő lett az új kormányfő

A normandiai Le Havre jobboldali polgármesterét, Edouard Philippe-et nevezte ki az új francia államfő, Emmanuel Macron kormányfőnek.

A 46 éves Edouard Philippe a kormányfői tisztséget december óta betöltő szocialista Bernard Cazeneuve-öt követi a miniszterelnöki székben. Első feladata az új francia kormány összeállítása lesz, ennek tagjait kedden nevezi meg az elnöki hivatal.  A várhatóan 15 tagú kormányban fele-fele arányban lesznek nők és férfiak, valamint a civil szféra prominens képviselői, illetve a jobb- és baloldalról érkező politikusok.

Bernard Cazeneuve, Franciaország volt miniszterelnöke kezet fog utódával, Edouard Philippepel FOTÓ: REUTERS/Benoit Tessier

Bernard Cazeneuve, Franciaország volt miniszterelnöke kezet fog utódával, Edouard Philippepel FOTÓ: REUTERS/Benoit Tessier

Édouard Philippe 1970-ben született, s 2012-ben választották meg Seine-Maritime parlamenti képviselőjének. Egykor két évig a szocialisták tagja volt. Tavaly részt vett Alain Juppé elnökválasztási kampányában, ám a Bordeaux-i polgármester alulmaradt a Republikánusok előválasztásának második fordulójában Francois Fillonnal szemben. Philippe a konzervatív párt balszárnyához sorolható, aki osztja Macron liberális gazdasági elképzeléseit.

Sajtóértesülések szerint Macron és Philippe régóta jól ismeri egymást, centrista és Európa-barát meggyőződésük alapján egymás alteregójának tekinthetők, jóllehet az új miniszterelnök nem szavazta meg azokat a törvényeket, amelyeket Macron még szocialista gazdasági miniszterként terjesztett az előző nemzetgyűlés elé. Jogi tanulmányait követően Philippe Macronhoz hasonlóan a párizsi politikatudományi egyetemen végzett, majd az elitképzőnek számító ENA közigazgatási egyetemre járt, ahonnan az államtanácsba vezetett az útja, de dolgozott egy ügyvédi irodában és az Areva nukleáris óriáscégnél is. 

Edouard Philippe és Bernard Cazeneuve FOTÓ: REUTERS/Thomas Samson/Pool

Edouard Philippe és Bernard Cazeneuve FOTÓ: REUTERS/Thomas Samson/Pool

A bokszolásnak hódoló, krimi-szerzőként is ismert, valamint humora miatt a jobb- és baloldalon is kedvelt, ugyanakkor távolságtartó politikus hírében álló új miniszterelnök a Köztársaságiak elődpártja, az UMP 2002-es alapításától Alain Juppé egyik legfőbb munkatársa, 2010 óta Le Havre polgármestere, ahol 2014-ben újraválasztották. A normandiai városba vonult vissza, amikor Juppé novemberben elvesztette az előválasztást, amelynek során szóvivője volt Edouard Philippe. A németül kiválóan beszélő háromgyermekes családapa magát "Alain Juppénél sokkal liberálisabbnak" tartja, és egy tavalyi interjúban azt mondta, hogy jól szót ért Bernard Cazeneuve-vel, aki akkoriban még a szocialista kormány belügyminisztere volt. 

Macrontól azért okos döntés, ha republikánust tesz meg miniszterelnökének, mert Franciaország már a júniusi parlamenti választásra készül, s többségre kell szert tennie a törvényhozásban. Ezt pedig csak úgy érheti el, ha mozgalma, az En marche! sok szavazót csábít át más pártoktól. Felmérések szerint Macron megválasztásával még nagyobb az esély arra, hogy az En marche! megnyerje a választást. A Harris iroda május 11-én közzétett felmérése szerint a párt a centrista MoDemmel együtt a voksok 29 százalékát szerezheti meg a voksolás első fordulójában. A Republikánusok és a Nemzeti Front (FN) 20-20 százalékon állnak. Marine Le Pen számára azonban nagy csapás, hogy a jobbszárnyhoz sorolható unokahúga, Marion Maréchal-Le Pen múlt hét elején bejelentette,felhagy a politizálással, s a családnak szenteli életét. Az OpinionWay még május elsején tette közzé, hogy az En marche! 249-286 képviselői helyre tehet szert, ez a becslés azonban még Macron győzelme előtt született.

Philippe Moreau-Chevrolet politikai elemző rámutatott, ha Macron jobboldali politikust nevez ki kormányfőnek, akkor képes lesz felrobbantani a jobboldalt a parlamenti választás előtt. „Ugyanezt már megtette a baloldallal is” – vélekedett. Ezzel arra utalt, hogy számos szocialista politikust csábított már át mozgalmához. Mindenképpen többségre kellene szert tennie a törvényhozásban, mert csak így tudná keresztülvinni a munkapiaci reformjait, a nyugdíjrendszer, az oktatásügy átalakítását.

Spontán sztrájkba kezdett meghatározatlan időre a romániai adóhivatal több ezer alkalmazottja hétfőn, ami miatt az ország számos megyéjében leállt az intézmény működése.